2011. augusztus 28., vasárnap

Díj


szabályok:

1. Tedd ki a logót a blogodra.

2. Köszönd meg a díjat attól, akitől kaptad.

3. Írj ki magadról 7 dolgot.

4. Küldd tovább 7 írónak. (Ne felejtsd el belinkelni a blogukat!)

5. Hagyj megjegyzést a blogukon, hogy meglepetés várja őket.


Köszönöm a díjat...
*lilioom
*vivacius
*neonkék17
*AnonymLány
*Dexxxy
*luckyjazz
*floo -nak
Remélem nem hagytam ki senkit :$ <3


Akkor 7kedvenc bolg :
http://dreamstory.blog.neon.hu/ (neonkék17)
http://mylifewithstars.blogspot.com/ (AnonymLány)
http://hollys-story.blogspot.com/ (Dexxy)
http://meandyoutogether.blog.neon.hu/ (luckyjazz)
http://thecommondenominator.blogzona.hu/ (vivacious)

Igazából őket olvasom rendszeresen és imádom őket :) igazán megérdemlik a díjat mert fantasztikusan írnak :)
Ezeket viszont nem rég kezdtem el de benne vagyok és lassan de biztosan haladok velük :)És nagyon tetszenek :) 

http://starlovewiththem.blog.blikk.hu/ (poosadlee)
http://never-say-never.blogzona.hu/ (9nirakooo8)
http://a-dream-come-true.blogzona.hu/ (tinaahh)
http://anotherone.blogzona.hu/ (Excalibur)
http://littlepinkclouds.blogspot.com/ (Floo)

Jahh és akkor elfelejtettem magamról a 7 dolgot. hmm... 

Magamról ??? :
1. Szeretek írni de gondolom ez látszik :P XD
2. bármit elolvasok könyvben ami nem kötelező olvasmány .
3. lassan függője vagyok a fent említett blogoknak
4. szókimondó vagyok , ami a szívemen a számon,én megmondom ha valami nem teszik.
5. ritkán borulok ki de akkor nagyon .
6.A barátaimért ,tűzbe teszem a kezem , akikből nagyon kevés van mert nálam nehéz kiérdemelni ezt a "rangot"
7.Lusta vagyok

Nahh most a hetesből következik hogy nagyjából ugyan ez a bejegyzés fog megjelenni a neonkék17-el való közös blogunkon is :$

luvyall <3 :P 

2011. augusztus 25., csütörtök

Elsősorban KÖSZÖNÖM!!! ...egy kis rossz hír:S

Először is köszönöm a jelöléseket... :) @Lilioom-nak és @Vivacius-nak... én tényleg nagy megtiszteltetésnek veszem ezt :) Ez mindenképpen le kellett írjam .. viszont nem tudom mennyire rossz ... de rossz hírt hozok...

Egy elég depressziós ... nem nem is depressziós... inkább rossz közérzetes időszakomat élem... és úgy érzem ez eléggé kihat az írásomra is... Nem akarom hogy tök lehangoltak legyenek a részek... azt szeretném ha eből a mélypontból most ha már megkevertem ... akkor kijusson Alyshon velem együtt. Olyat csinálok amit még soha... képes vagyok megírni a fejezetet és kitörölni ... Ma is ezt tettem és így éreztem helyesnek .
Meg van a folytatás de Időre van szükségem.. egy kis feltöltődésre... tehát Időt kérek hogy helyre tegyem magam... ( neonkék17 ajánlásával szombatig) és akkor majd megírom a részt amint tudom...
de most nem megy ... lesz rész!!!... mert Akarom!!! ... és ez egy csúnya tulajdonság... de bejön... higgyétek el... :)
Tehát jövőhéten érkezik a kövi ... de hogy most szombaton tuti nem ...
Sajnálom :S Remélem megértitek <3
luvyall<3

2011. augusztus 22., hétfő

39. MIndennek megvan a maga oka :)


Ez a fejezet kutyusom emlékére íródott aki halálának most lesz lassan 3. évfordulója . Fájt őt elveszítenem de mostanság már feldolgoztam . Mert jobb helyen van :) 
R.I.P.  Gigi 
 

Meg sem fordult a fejemben hogy első utam ne hozzá vezessen. A taxi sofőr is elég furcsán nézett rám mikor a bőrönddel pont azt a címet adtam meg neki.
Apu természetesem nem akart elengedni de a végén Justin meggyőzte had jöjjek haza .
Dühös voltam . Nem tudom hogy történhetett. És hibásnak éreztem magam a történtekért. Ha otthon lettem volna nem történt volna meg ez az egész. A szívem hasadt meg. Nem hittem el mikor a telefonba meghallottam.
- Köszönöm a fuvart!- mondtam a sofőrnek majd kiszálltam és segítség nélkül kivettem a bőröndömet. Gyorsan még kifizettem még a visszajáróval sem foglalkozva szinte vágtatva rohantam be a rendelőbe.
Meg csapott a hideg légkondinak a hűvöse. Még magától ettől a tömény fertőtlenítő szernek is borzalmas az illata.
Senki és semmi nem érdekelt még a recepciósnak sem álltam meg pedig általában illedelmes szoktam lenni.
Tudtam kit keresek és azt is tudtam hogy hol találom meg. Rögtön Dr. Minor irodája felé vettem az utamat. Bekopogtattam és vártam a válaszra .
- Tessék? – hallottam meg bentről a kedves férfi hangot amit már jó pár éve ismerek .
Habozás nélkül benyitottam .
- Jó napot doktor úr!- mondtam megtorpanva az ajtóba.
Szemében látszott a sajnálat. Nem hiszem el hogy ekkora lenne a baj . Istenem . Remegni kezdtem és éreztem hogy a fájdalom eluralkodik a testemen . Eddig nagyon jól tartottam magam de most hogy itt vagyok , Előtörtek a könnyeim .
- Aly…- hangja nyugtatást sugárzott felém amit mintha meg sem érzékeltem volna még jobban sírni kezdtem . Felállt a székéből és felém indult. – Gyere velem . – mondta és átkarolva indultunk el azon a folyosón amit mindig is átkoztam . És mindig azt mondtam ’neki’ hogy ”Pajti , te soha nem fogsz oda kerülni” .
Remegtem . De tartani próbáltam azt a lassú tempót amit Dr.Minor diktált. Mikor elértünk a nagy vasajtó megfogta a karom mielőtt bementünk volna .
- Al, nagyon rossz állapotban van és nem mondhatnám hogy szép látvány lesz . Biztos be szeretnél hozzá menni? – kérdezte komolyan rám nézve.
Könnyeimet kicsit letörölve bólintottam .
Az ajtó kitárult előttem és a látvány teljesen elszörnyesztett. Ketrecek egymásra építve. Nem volt rossz körülmény de nagyon meg ijesztett.
- Melyikbe van ? – Kérdeztem erőtlenül.
- Felül a harmadikban . – mondta de már ott sem voltam mellette. És megindultam a megemlített ketrec felé .
Lábaim alig tudtam emelni mert erőtlenül csuklottak volna össze .
Mikor elértem az említett ketrecet a látvány teljesen elszörnyesztett. Levegőt is alig tudtam venni mert mellkasom összeszorult . Ott feküdt az én Nellym a tágas ketrec sarkába. Fejét lábára helyezve.
- Nelly… - suttogtam tőlem telhetőm de torkom elszorult . Vettem egy nehéz levegőt és könnyeimet letöröltem az arcomról .
- Nyissa ki nekem !- mondtam parancsolón az orvosnak aki két lépéssel átszelte a köztünk lévő távolságot és szó nélkül kinyitotta a kerecet. Nem maradt a közelemben tovább csak hátra lépett.
Kiskutyám boldogsággal teli szemei most üresek voltak. Mint aki nem érzékeli a körülötte lévő dolgokat.
- Kiskutyám … Nelly. Itt vagyok … Hallod? – Hangom remegett és a szememből is folytak a könnyek .
Szörnyű volt így látnom őt. Az egyetlen lényt a földön aki hozzám tartozott teljes egészében . Belül teljesen össze estem . Nem tudom mit vártam . Talán hogy ugrándozzon körülöttem ahogy szokott mikor kimegyek hozzá a hátsó kertben?
- Nelly … itt vagyok légyszi … ígérd meg hogy semmi bajod nem lesz! – Remegő kezemmel felé nyúltam és buksijára tettem a kezem . Ahol imádja ha vakarászom . De meg sem mozdult. Bambult előre a semmibe.Nem reagált az érintésemre.
- Kisebb sokkot kapott. – mondta az orvos de nem figyeltem rá csak hallgattam . Szegény kiskutyámat néztem aki olyan volt mint egy bábú. – A testi állapotát megmentettük de nem vagyok benne biztos hogy lelkiekben okos dolog lenne e tovább erőltetni ezt a dolgot.
Szívem ketté hasadt.
- Ezt hogy érti ? – kérdeztem felé kapva a tekintetem .
Dühös voltam mert tudtam hogy mit akar mondani . És azt nem lehet. Ő az egyetlen lény aki a legfontosabb nekem ezen a világon .
- Al ha nem javul az állapota akkor menthetetlen . Nem hiszem hogy hagyni kéne szenvedni . – mondta ki konkrétan .
-Nem . Nem . Nem .- ismételgettem
Vissza fordultam pici kutyámhoz és kétségbe esetten könyörögtem neki .
- Nelly ,Hallod pajtás?  – simogattam meg buksiját ismét – Épülj fel hamar . Kérlek. Kiskutyám . Nem hagyhatsz itt. Te vagy az én legjobb barátom . Nelly … kérlek. -a végén már zokogtam . A fájdalom leírhatatlan volt. Főleg mikor kérésemre nem jött válasz . – Kérlek !- Leborultam a ketrec elejébe és kezemet mancsára simítottam .
- Alyshon …- anyám hangja hátam mögül valamelyest mentő öv volt.
- Anya...- suttogtam és megfordultam . Rögtön karjaiba vetettem magam .
- Kincsem ..- ölelése védelmező volt.
- Anya kérlek mond hogy meg fog gyógyulni . Kérlek … Nagyon kérlek . –Bújtamel karjai között.
- Nem szabadott volna látnod.
- Kérlek szépen ! – ismételtem meg magam .
- Kincsem ….- mondta és még jobban magához húzott.
- Kérlek , Kérlek , Kérlek … Istenem .
- Gyere most menjünk haza . – suttogta és húzni kellett.
Mi ? Nem ! Én most nem mehetek sehová . Vele kell hogy maradjak .
- Nem !- mondtam határozottan és eltoltam magamtól. De még mindig fogott.
- Kicsim itt vigyáznak rá. És ha bármi baj lenne akkor A doktor úr biztos felhív. – mondta és magához vont.
Hajamat simogatta. Kicsit nyugtatott de ez egyáltalán nem segített a helyzeten .
-Had köszönjek el tőle. – mondtam és kikeveredtem karjai közül.
Szemeim biztos annyira be voltak dagadva a sírástól hogy már alig láttam . A könnyfátyolt is rásegített erre az érzésre. Oda kóvályogtam a ketrechez és ismét Kutyusom felé nyúltam .
- Holnap is bejövök jó Nelly ? – választ vártam hogy majd hozzám dörgölődzik vagy megnyalja a kezem ahogy szokta de nem , így kétségbe esetten folytattam . – Rendbe fogsz jönni . Érted ? Mert egy ilyen tökéletes lényt isten nem vehet el olyan szerencsétlen emberektől mint például én. – suttogtam . – Helyre fogsz jönni és akkor soha többet nem fordulhat elő ilyen . Megígérem . Soha többet nem kell itt feküdnöd csak légy jobban . – Ujjaimat bele túrtam a szőre közé és és orrommal oda hajoltam orrához. Ilyenkor tudja hogy szeretem . De nem reagált. Nyeltem egyet . – Szia Nelly – nyomtam puszit orrára és megfordultam.
- Bármikor bejöhetnek én itt leszek egész este. – mondta az orvos
- Reggel jövünk szerintem . – Mondta anya és átölelt .
Az ajtó felé vettük az irányt mikor hallottam hogy Nelly felnyüszít a hátam mögül .
- Nelly!- fordultam meg mikor az orvos szó szerint hátrébb lökött.
Kiskutyám nyüszített. Mindenem remegni kezdett és zokogtam .
- Menjenek ki ! – Utasított az orvos.
- De nem akarja hogy elmenjek !- ordítottam rá vissza
- Gyere kincsem !- Fogott meg anya és kihúzott a hideg teremből .
Kapálóztam hogy nem akarok menni de testem olyan erőtlen volt. Anya a székekhez húzott a váróban és leültetett. Szorosan magához ölelve simogatta fejemet és nyugtatóan dörzsölgette a hátamat.
Fogalmam sem volt hogy mióta ülünk ott de az orvos mikor megjelent , kirázott a hideg.
- Sajnálom de nem szenvedhet tovább , a bele egyezésüket kell kérjem . – mondta halkan .
- Nem! Nem! És Nem!- ordítottam .
Anya magához húzott és arcomat mellkasához szorította.
Hisztérikus rohamot kaptam . Be kellett valljam hogy a fájdalom végig söpört az egész testemen . Isten elveszi tőlem azt az egyetlen lényt akit a világon mindennél jobban szerettem . Vajon miért teszi ezt velem ? Nem tettem semmi rosszat.
- Kincsem neki jobb lesz így .- próbált anya nyugtatni.
- Neki mellettem jó .- mondtam zokogva és a pólóját szorongatva.
- Al – szólt hozzám Dr. Minor. – Higgy nekem . Nelly így csak szenved. És ha nem is most de később biztos elpusztul . Segítek neki hogy jobb legyen .
Nem akarom hogy szenvedjen. Azt akarom hogy jól legyen .És bár nekem fájt el kell hogy engedjem . Már így is majdnem 2 napja szenved. Sokkal jobban szerettem őt ennél.
- Csak ne kelljen többet szenvednie.- mondtam anyu pólóját markolászva.
Még jobban rám tört a sírás hogy soha de soha többet nem láthatom ahogy futkos a tenger parton. Nem ugrál körbe mikor kaját adok neki. Vagy nem fekszik mellettem a földön mikor én a hintaágyban olvasok. Nem vigasztal már mikor magam alatt vagyok .
Eszembe jutottak azok a pillanatok mikor felnőtt. Végig mellette voltam. Hűséges volt. A kutya iskolás napok, amit nem csak ő szenvedett végig hanem én is, de megérte, ezáltal közelebb kerültünk egymáshoz. 
***
- Holnapra összekészítek mindent a kutya temetésére ! – hallottam a doki hangját.
Mit ha kiesett volna egy rész . Kinéztem az ablakon és már sötét volt. Teljesen kiesett több óra számomra. Miért ülök az irodában?
- Gyere kincsem !- Mondta anya, majd megfogta a bőröndömet amit hanyagul ott hagytam az orvos irodájában.
Nem tudtam megszólalni . Torkomat szorította valami . Mintha nyakörvet tettek volna rám ami fojtogat .
Anya vállamat átkarolva tolt a kijárat felé . Tudatában voltam mindennek de egyszerűen össze estem . Pillanatokat érzékeltem csak a körülöttem lévő világból.
A következő emlékem az hogy a kocsiban ülök meg görnyedve az anyós ülésen és kifelé bambulok az ablakon. Szememből akaratlanul is könnyek bújnak elő csendben és szántják végig arcomat teljesen az államig.
Szem előtt állandóan azok az emlékek lebegtek mikor Nellyvel ugráltok a kertben. Vagy éppen kiment a medencéből mert azt hiszi bajban vagyok.
Szörnyű volt de mégis olyan érzés mintha mi sem történt volna. Viszont a kép amint üresen néz rám, minden egyes alkalommal mikor megnyugodtam volna gondolataimban elő ugrott . Lelkemet megrázta és ismét sírni kezdtem mert nem tudtam elégetni az a képet. Még nem .
A kocsi megállt . Anyura kaptam tekintetem aki már csendben szált ki a kocsiból. Én is így tettem és lassan nehéz léptekkel haladtam a bejárat felé.
Könnyeim próbáltam vissza fojtani . Nagyokat nyelve értem el a bejáratig és hanyagul nyitottam be . Nem is tudom honnan vettem hogy nyitva lesz de nyitva volt .
Anya rögvest jött utánam . Lábaimról mit sem törődve semmivel lerúgtam a cipőmet.
- Megjöttetek? – Mike hangja mintha villám csapott volna belém . Elöntött a dühh. De mi tehettem volna ?
- Itt vagyunk !- anya hangja nem volt valami lelkes de nem is éreztem benne azt a fájdalmat amit én éreztem . Fele annyit se. Inkább sajnálat volt benne.
- Jajj kincsem majd jobb lesz .- ölelt át Mike amitől majd behánytam .
Nem szólaltam meg csak kibújtam a keze alól és csendben megindultam a szobám felé a lépcsőn
-Nem maradhatsz csöndbe életed hátralévő részén !-szólt utánam .
Ez az ember nem tud rólam semmit. És még mindezek után képes velem jó pofizni ? Jól nevelt lány vagyok csak ezért nem szóltam neki vissza.
Folytattam az utamat a szobám felé .
- Veszünk neked egy új kutyát .- pórbált kedveskedni.
Ez egy 5 évesnél be vált volna. És nem egy olyan gyereknél mint aki olyanokon ment keresztül mint én . Akinek az anyja nem tűnik el egy ilyen ember miatt mint ő napokra. Akinek az apja otthon van normális munkával és nem a világot járja egy olyan lánnyal és az anyjával akik lassan jobban a családja mint a saját vére. Betelt a pohár. Nagy lendülettel indultam neki . Azt hittem megfojtom. És igen, elég nagy volt bennem a düh eziránt az érzéketlen k*csög iránt hogy ugyan olyan nagyságú lelki ismeret furdalást nélkül a torkának menjek .
Lépteim esetlenből dühösre és toporzékolóvá váltak.
- Te ne avatkozz bele az én életembe ki mit sem tudsz rólam . Érzéketlen és faragatlan bunkó még te akarsz nekem most kutyát venni?!
Kezem ide oda vergődött mellettem és már fél úton voltam felé mikor a sötét nappaliból előlépett valaki így neki mentem . Nem foglalkozva az illetővel ,toporzékoltam a dühtől.
- Te ölted meg őt!- Ordítottam – Te mocskos szemétláda. – Elvetted tőlem az anyámat és még úgy beszélsz az egyetlen élőlényről aki a támaszom volt mintha pótolható volna egy perc alatt?!- Könnyeim hullottak és záporoztak az illető pólójára aki előttem állt. Ott ütöttem ahol értem hogy eljussak az illetőig aki mögötte állt .
- Al hagyd abba ennek semmi értelme!- hangja nyugtató volt. De ez most min sem segített.
Szét vertem volna a mögöttem lévő ember pofáját.
- Érzéketlen és gerinctelen BAROM!-ordítottam tovább Mikenak és próbáltam áttörni az előttem álló "falon".
Kér hatalmas kéz fogta meg kezemet és próbált leállítani a vergődésen de nem tudott.
- A te hibád ! Miattad szökött el ! Mert neked minél hamarabb ide kellett jönnöd megszúrni anyámat.  Próbáltam kiszabadulni a szorításból de nem ment. Tehetetlen vergődő bábú voltam aki harcolt az érzéseiét. Akit senki nem értett meg kiskutyáján kívül éveken keresztül .
- Aly .Hagyd ezt abba!- a bilincselő személy ellent tartva nekem még mindig csak nyugtatóan szólt hozzám . – Ne csináld!-mondta határozottan .
- Arra nem volt időd te geciláda hogy becsukd a kaput, annyira vitt előre a farkad!- olyanokat mondtam amit soha nem mondtam volna hogyha senki nem bántja a lelkem egyik részét, ami Nelly volt már egy jó ideje.. és nem is bántotta hanem hagyta hogy vesztébe fusson .
- Alyhon !- Szólt rám anya is most már bekapcsolódva a drámába.
- Hogy van neked merszed ilyen könnyedén lekezelni ezt a dolgot?! És milyen jogon biztatsz engem arra hogy essek túl ilyen hamar az elvesztésén? !- Már csak rángatóztam mert két kar fonódott körém .
- Ha csöndbe akarok maradni csöndbe maradok ! De ha tudni akarod és feltétlenül beszélgetésre akarsz invitálni akkor közlöm hogy nem akarok veled beszélgetni ! Nem akarom hogy itt légy! Utállak ! Gyűlöllek! Pokolra kívánlak! – mondtam és ezekkel az utolsó szavakkal elfogyott az erőm és szó szerint összecsuklottam egy helyben.
Az eddigi vergődést és ütlegelést visszafogó személy karjaiból kifolytam és zokogva estem a földre.
Ki kellett álljak Érte. Mert még Nelly is sokkal többet ért ennél az embernél . Soha nem bántott de most akkorát rúgott belém és olyan fájdalmat okozott nekem amit soha nem bocsájtok meg neki .
Az illető akit eddig Mike helyett püföltem letérdelt  velem a földre és szorosan magához ölelt. Zokogtam . Ezt máshogy nem tudtam leírni . Mintha megöltek volna és utána újra vissza rángattak volna a földre. Sebesülten és vérezve, akinek azt mondják hogy 'Old meg!Élj tovább!'
Alig kaptam levegőt. Fojtogattak . Kire számíthat már az ember? Mióta a szüleim elváltak csak tűrök és tűrök de elég volt! Bele furakodott az életembe és most megjátssza a tökéletes pótapa szerepet.
Amit értem azt markoltam,Jelen pillanatban egy pólót, mert húzott magával az öntudatom. Mellkasom szakadásos emelkedése már kínzó fájdalmat okozott hátamban és mellkasomban egyaránt. Nem akartam még elmenni. Teljes szívemből harcolni akartam nem első sorban magamért és elsősorban kutyámért. Az elmúlt pár évben több időt töltött velem Nelly mint a saját anyám .
- Felviszem . –hallottam még egy utolsó hangot védelmezőmtől majd képszakadás.

***

Az ágyamon fekszem betakarva . A fejem felrobban és mindenem lüktet. Még éppen csak hogy felfogtam hol is vagyok, a saját szobámba. Az egész szobát a számítógép fénye világította be.A teraszajtóm nyitva volt mikor körbe néztem . Sötét volt még tehát biztos nem aludhattam pár óránál többet.
- Rosszat álmodtál? – kérdezte az ismerős hang a számítógép elől majd felállt és felém kezdett jönni .
Nem értettem miért gondolja hogy rosszat álmodtam volna . Felültem és ekkor eszméltem rá hogy én tényleg a saját szobámban vagyok és nem csak álmodtam ezt az egészet. Takarómba markoltam és próbáltam vissza tartani fájdalmaim előtörését de nem hiszem hogy ment mert mikor besüppedt mellettem az ágy éreztem hogy egy kéz letörli a nedvességet az arcomról .
- Nem értem Ryan .- ráztam a fejem – Senkinek nem ártott az a szegény állat. És én sem tettem semmi rosszat emlékezetem szerint. - A takaróm szélébe vájtam körmömet. – Akkor miért vette el tőlem Isten a legnagyobb éltetőmet? – kérdeztem , bár tudtam hogy ezzel nem javul semmi. – Közelebb húzódott hozzám feltette lábait az ágyra majd átölelt és mellkasára vont.
- Nem tudom miért téged büntetett meg ezzel . – Simogatta hajamat. – De mindennek meg van a miértje .
- Fáj ! – sírtam fel . – Fáj hogy nincs többé ! – mondtam és pólójánál magamhoz húztam hogy át tudjam ölelni.
- Elhiszem !-mondta majd adott egy puszit fejem búbjára.
- Nem érdemelte volna meg . Főleg nem ezt a halált!
- Tudom .- helyeselt.
Nem kellett több . Csak elég volt hogy most itt van velem . És megint támaszt ad.
Nem tudom mikor s hogy , Csak annyit hogy újra álomba sírtam magam .

2011. augusztus 21., vasárnap

38. Fagyi ... 7 Fogás... Te is érzed ...


Hát itt lenne a rész... már hajnalban majdnem kijavítottam de olyan fáradt voltam hogy a végén össze mosódtak a betűk XD lényeg h most keltem fel ... és az első dolgom az volt hogy feltegyem nektek ( EZT KÉRNÉM ÉRTÉKELNI ) xD
Remélem tetszeni fog ... és hát mondhatni ... teljesítettem pár kérést /vágyat .
Sok szeretettel .... cserébe kérnék sok sok komit :P és jó dúsan kifejtőset:)
luvyall <3



Három héttel később
***
Daniel keze már nem igen zavarta a csípőmet . Sőt igen is kellemesen esett. Új koreográfián dolgozunk jelen pillanat mivel Justin és Esmeé váltásához a színpadon, táncot találtak ki a szervezők. Mit ne mondjak kapva kaptam az alkalmon .
-Szerintem ha innen balra fordulnának a lányok akkor után lehetne egy pörgetés bedöntéssel és már kész is van. – Magyarázta mikor azon agyaltunk hogy is zárjuk le a koreográfiát.
- Szerintem meg nem kell bele már forgás. – mosolyogtam a hátam mögött álló magas fiúra – Mit szólnál valami ilyesmire? – Mutattam be neki a gondolataimat.
Láttam ahogy a tükörből mosolyog.
- Rendben, tehát akkor srácok figyeljetek!-  Ismét elindult a zene és megmutatta ritmusra a mozdulataimat.
-Ez lesz a vége menni fog? – kérdeztem mikor megmutatta azt az utolsó 3 mozdulatot.
- Kész is vagytok? – kérdezte apa mikor a zenét leállították a táncosok szétrebbentek .
- Szerintem Jahh !- fordultam felé de azzal a lendülettel vissza fordultam a tükör felé és elndiltam a vizemért.
- Fel vesszük kamerára? – Hallottam Sarah hangját mögöttünk.
- Minek? –kérdeztem nyavalyogva és a vizemet kibontva indultam el a ”néző közönség” felé .
- Egyszer nem halsz bele!- Szólalt meg Ryan aki már izzította a kameráját.
Mióta elő halászta egy hete a bőröndjéből állandóan az megy. Imádom Ryant de…
- Még meg kell mutatnom Esmeé- nek meg Justinnak a mozdulatokat.
- Justinét én bevállalom!- Jelentkezett Daniel aki mellett elmentem pont mikor mondta.
Semmi ,de semmi kedvem nem volt 3 óra edzés és fél óra koreó készítés után már felállni csak le akartam ülni így elmentem a padokhoz de mikor leültem volna a lányok jelentek meg előttem.
- Nahh léccííí! – Cher és Gina elképesztőek tudnak lenni ha akarnak valami.
- De utána békén hagytok? – Kérdeztem letörölve az izzadság cseppeket a homlokomról.
- Jó lesz gyereeee!- húzott fel Gina .
- Kitartás!- hallottam Justin hangját aki immáron mögöttem csücsült mertén ismételtem a tükör felé tartottam . Kis szenyó meg már egy órája ott ül a padon mert ma ő kezdte a próbát.
- Megpróbálok könnyíteni a helyzeteden és most ellesem az első pár mozdulatot. – Mondta Esmeé a hifi melőll.
- Kösz csajszi tényleg jó vagy !- tartottam fel a kezemet ’like’ jelet mutatva fejem pedig már kínomba előre csuklott , kezemet csípőmre téve vigyorogtam a földnek . Fájt minden porcikám . Tegnap este nem aludtam . Be kell valljam nem tartoznak a kedvenceim közé a török utak.
Daniel és Neo ( Esmeé egyik néger csaj táncosa) éppen ültek volna le a padra mikor Cher szólt nekik.
- D .! – erre persze Danyal felkapta a fejét. – Ti nem jöttök? – kérdezte kedvesen oldalra döntött fejjel és kutya szemekkel barátnőm.
- De !- tette le vizét és már tartott is felénk. Fejemet fogva álltam a tükör előtt Daniel lassú tempóját elnézve ma soha nem végzünk .
- Hé mindjárt túl leszünk rajta aztán mehetsz aludni !- Mondta D. és megölelt. Puszit nyomott a homlokomra és beállt kicsivel hátrébb de mellém.
- Ryan itt vagy már azzal a kütyüvel? – Kérdeztem a plafont nézve és ordítva. Persze csak játszottam a parancsnokot . Igazából fáradt vagyok .
- Itt vagyok már!-Kocogott be a tükör elé . A kamera kis monitorját kinyitottat  és feltette a kezét hogy vissza számoljon .
- 3-2-1- zene! – Es elindította a zenét én pedig megpróbáltam bele adni apait anyait.

-Ez durván jó !- hallottam meg hátam mögül Justin örvendezését a padoknál mikor leállt a zene .
- Köszííííííí!- mondtam és leültem a földre . Kész itt volt végem .
A lányok rögtön oda rohantak megnézni Ry hoz a videót. A többiek pedig szétrebbentek kivéve D.-t
- Hey kislány mit szólnál ha te és én elmennénk ma vacsorázni ?- kérdezte mikor leguggolt elém.
-Nagyon fáradt vagyok Danyal – nyögtem fel és teljesen elterültem .
- Akkor a holnapi edzés után? – kérdezte vigyorogva.
- Meglátom !- mondtam neki mosolyogva.
- Naaa!- hajolt fölém. Hangjából gyerekes kérlelés hallatszott ki.
- Nem tudom még D. – nevettem fel és felültem .
Ő már elhajolt volna felőlem de én arcára simítottam kezeimet és nyomtam rá egy puszit .
- Mi az akadály? – kérdezte kezét arcomra simítva.
Igazából nincs akadálya. Történet röviden. D.-vel elég flörtölős kapcsolatunk lett de emellett Justin váltig állítja hogy csak egy röpke numerára kellek neki. Danyal stílusa az a tipikus macsó csávó amivel nincs is gond mert be is jön csak valamiért Justin bele ültette a fülembe a bogarat.De Danyal nagyon kedvesen 'udvarol' ,régiesen kifejezve.
- Apa nem fog elengedni .- mondtam vállat vonva de mosolyogva.
- Majd én beszélek vele !- mondta és már fel is állt.
- Akkor inkább ma menjünk el valahová fagyizni rendben? – álltam fel én is nagy nehezen és kisebb nagyobb izomláz okozta fájdalmak között.
- Akkor részedről a randi áll? – kérdezte magához közelebb vonva. Csípőnk össze ért és leheletét is éreztem ajkamon. Nem még soha nem csókolt meg de az már egy ideje próbálkozik.
- Ki beszélt itt randiról? – kérdeztem kicsit flegmázva egy szemöldök felhúzás keretében
- Én !- mondta és hirtelen lépett el tőlem ezzel engem is kicsit ’beszédítve’- 8 ra érted megyek ! Apuddal már lebeszéltem !- vigyorgott hátrálva és már el is tűnt a férfi öltözőben .
Francba. Nem az van hogy ne vonzódnék Danyalhez de valahogy úgy nem fogott meg annyira.
Nagy sóhajjal pördültem el és indultam meg a többiek felé akik már nagyban pakolták össze a cuccukat.
-Jó volt ez az edzés!- mondta mosolyogva Cher mikor mellé értem és lehajoltam a táskámhoz. Kivettem belőle egy rágót és bevettem a számba.
- Ja , ja . Rég kellett már koreót kitalálnom.- Feléjük nyújtottam a rágót.- Kértek ?
- Ahham köszi !-tartották mancsukat.
Adtam nekik de éreztem hogy valaki engem figyel . Kicsit tovább néztem a lányoktól és a három fiú pásztázó tekintetével találtam szembe magam. Justin kicsit feszülten pásztázta az arcomat . De Ryan vállánál fogva magára vonta figyelmét így nem foglalkoztam sokat vele.Csak annynit láttam hogy eléggé feszülten magyaráz neki valamit. Olyan érzésem volt mintha rólam beszélnének de inkább ’leráztam magamról’ a gondolatot és a rágót vissza téve a táskámba felkaptam azt a vállamra.
- Mi volt ez az előbb Danyallel?- Kérdezte Gina mikor mellém sétált és oldalba bökött.
- Ohh ! Jut eszembe !- eszméltem rá hogy meg kéne keresnem aput. – Semmi majd mesélek meg majd segíthetnének rendbe szedni magam . – mondtam hadarva és már el is tűntem mellőlük választ és kérdéseket nem várva.
Apuék felé vettem az irányt mert kíváncsi lennék hogy mikor is engedett el ő Danyallel és miért nem kérdezett meg előbb.
- Apu!-szóltam neki mikor abbahagyta Scooterrel a szokásos csevejt. A táskámat megigazítottam a vállamon mert majdnem lecsúszott.
- Mondjad kincsem . – fordult felém majd vállamat átölelve már indultunk is.
- Mit is beszéltél D.-vel?- kérdeztem táskámra ráfogva és tudakolón ránézve.
- A kölyök el akar ma vinni , én meg mondtam ha vigyáz rád és kedved van mehetsz , legalább nem a buszba ücsörögsz .- mondta egyszerűen.
- Srácok indulás!- Hallottam meg Pattie hangját mögülünk mire a lányok szokásosan tömörültek . Ryan Cher kezét fogta Chez Ginát kísérte tisztes távolságból . A szokásos Justinos baromkodás vagy éppen értelmetlen beszélgetés helyett most apám mellett állok és merengve azt figyeltem hogy Justin Esmeével  mintha kicsit vitatkozna.De inkább azt vettem észre Justin magyaráz Es meg csitítja . Furcsa . De vissza apához.
- Azért mielőtt bele mész ilyesmibe előtte megkérdezel ? – kérdeztem kedvesen de felelősségre is vontam egyben. Nahh jó ez elég érdekes volt így . Még én vonom felelősségre?
- Ha nem akarsz menni nem mész el !-mondta égszerűséggel .
- Kösz sokat segítesz …- vágtam flegma képet. – komolyan … nahh mindegy. Megyek a csajokhoz.
- Kicsim !- szólt rám visszafogva – Ha nincs kedved ne menj el.- mondta apai kedvességgel .
- 8 ra jön értem . – zártam le a témát.
- 10 re a buszon !- mondta szigorúan de mosolyogva
- Jólvaaannn ! – mondtam majd kibújtam védő karja alól
- Viccen kívül mert 11-korindul a busz tovább hogy pontosan érjünk a szállodához  és a rádiós interjúhoz. – mondta inmárona  hátam mögül mert vészesen közeledtem Esmeéék felé. – Hallod?- ordított utánam
Csak feltettem a kezemet és intettem neki hogy értem amit mond.
Semmi perc alatt beértem Justint és Esmeét de természetesen Esmeé mellé ”parkoltam” be.
-Mi a téma ? – kérdeztem mert ahogy melléjük értem rögtön elhallgattak .
Pont az ajtóhoz értünk mire Justin kicsit előreébb lépett.
- Hölgyeim.- mondta majd kinyitotta az ajtót.
Esmeé sétált ki előttem az ajtótn ami nem is zavart. Justin még mindig tartotta az ajtót és mosolygott rám. De mosolyában volt valami hamis. Mintha nem őszinte lenne. Mikor mellé értem elengedte az ajtót és derekamat átölelve sétáltunk tovább.
- Te meg mit csinálsz? – kérdeztem tőle derekamat markolászó kezére utalva.
- Most így jó !- mondta vállat húzva és nyomott egy puszit az arcomra.
Megszoktam már hisz állandóan az ölében ülök mindenhol ahol nem látják az újságok. Sokat fogja a kezem is, Ryanék állandóan azzal cukkolnak hogy valljuk már be hogy oda meg vissza vagyunk a másikért. Ezt mind azért mert a jó múltkorában üvegezésnél majdnem megcsókolt mikor közöltem hogy inkább leveszem egy ruhadarabomat. Ami nem volt nehéz mert a kezemen ott volt a csukló szorítóm. Az is ruha darabnak számít nem ? De, akkor ennyi .
Lényeg ami lényeg olyan se veled se nélküled kapcsolat lett a  miénk . Még soha nem hívott volna el randizni vagy ilyesmi . Szerintem nem is tervezi . Gondolom úgy van vele mint most már lecsillapodott énem . Jó vele lenni . Kicsit hozzá bújni de ennyi , és mivel barátainkat nem lehet szétrobbantani ( Ryan fűzi Chert , Cher flörtöl Ryal , Chaz kezd megnyílni Ginának , Gina pedig csüng Chaz minden egyes szaván . Esmeé pedig koncert előtt után ha teheti Milánnal lóg, ha meg nem akkor 90% ban SMS eznek ) így egymásra maradtunk, vagy inkább fogalmazzunk úgy nincs nagyon más választásunk és nagyon jól megtaláljuk a hangot. Barátok voltunk nem mindig baráti viselkedéssel , mert mindig van valami más érzés is de nem tudom igazából szavakkal határolni .
Végül én is csak vállat vontam vissza öleltem oldalánál és viszonoztam a puszit arcára.
Hamar ki értünk a táncterem falai közül mivel kivételes eset egyike volt először a turnén hogy egy tornateremben edzettünk mert itt nem olyan nagy divat hogy külön tánc próba csarnokokat építsenek .
- Pizza? – kérdezte mellőlem Justin rám sandítva mikor kiértünk a forróságba . Mit ne mondjak nyár közepe van és vagy 38 fok. A tenger part felé voltunk így volt egy kis szellő amit a sós víz hozott a hullámaival de nem sok. A hűvös terem bevallom sok volt.
- Bevallom nem vagyok éhes – mondtam számat húzva.
- Mert hogy ? – kérdezte felvont szemöldökkel
- Meleg van és szakad rólam a víz !- nevettem el magam és szabad kezemmel meg lebegtettem a hátamon csurom vizes pólómat. – Arra vágyom hogy hűvös vízzel lefürödjek és végre megszabaduljak az izzadságtól bűzlő ruháimtól . – Nevettem el magam kínosan .
- 3 óra van és még nem ettél semmit .- Mondta kedves mosollyal arcán . – Találd ki mit akarsz enni és az lesz – mondta bólogatva . Gondolom helyeselt magának hogy milyen okos.
- Nem ennék semmit és nem csak én vagyok ! – mondtam mikor kirántottam a kisbusz ajtaját és behuppantam az ülésre.
- Jól van feladom akkor fagyizunk !-nevetett és beljebb tessékelt .
-Ne már… had szellőzzön még!- nyavalyogtam . – Majd meg fulladok olyan meleg van benne . – Mondtam és behúztam kezét oldalam mellé hogy érzékelje a felgyülemlett hőséget a buszban .
- Basszus, máskor árnyékba kell megállnunk Scoo!- mondta a mögöttünk közeledő kis csapatnak . – Ebbe meg lehet dögleni .
Furcsa mód keze nem vissza maga mellé hanem az én combomra tévedt.Nem csinált semmi extrát. Felfoghattam volna teljesen barátinak . Igen és így is teszek .
Felnéztem rá mire kajánul elmosolyodott és kezét lecsúsztatta a térdemhez.
- Kibírod a hét fogást? – vigyorgott kajánul amitől ki nem ájult volna el ? Na mind egy csak tartottam magam és félve felnéztem barna szemeibe.
- Talán az első négyet. – mondtam és nyeltem egyet.
Másik kezét is térdemre tettes és párhuzamba kezeivel picit megcsípett a térdem fölött valamennyivel.
Felhúzott szemöldökkel kémlelte arcomat, de mit várt? Mondtam hogy az első négyet simán kibírom de bevallom az utolsó 3 általában problémás.
Mikor nyugtázta hogy semmi reakcióm nincs kicsit feljebb simította kezeit lábaimon és ott is szorított rajta egy kicsit.
Ezt már megéreztem . De semmi olyat nem váltott ki belőlem amitől félnem kéne. Büszkén rávigyorogtam mire csiga lassúsággal feljebb vitte kezeit és megint ráfogott lábamra. Nem is habozott sokat ismét feljebb csúszott a keze és már a negyedik fogás jött. Itt már nyeltem egy nagyot. Tudtam hogy ha valaki jól csinálja akkor 5. re elér arra pontra ahol a belső combomnál csikis vagyok .
- Szerintem nem kérdés a következő tudjuk hogy mit vált ki belőlem. Nem kell kipróbálni . Én bevállalom hogy csikis vagyok . – mondtam kezét megragadva.
- De abban nincs semmi poén ha elmondod és nem hiszem el ha nem tapasztalom . – mondta és kezével ellent mondva enyémnek feljebb csúszott combomon és rászorított.
Ez nem a szokásos csikis érzés volt. Ez inkább a gyomromba kötött ki és kicsit görcsös hatást ért el vele .
- Justin !- mondtam neki figyelmeztetőn fogaimon átszűrve a hangokat.
- Már csak kettő ! Az semmiség. – mondta szája alját megnyalva.
- Nem !- mondtam és kezét ténylegesen rögzítve ott ahol volt. Vagy csak azt hittem ? Kezei még feljebb csúsztak és már a combom közepe felé járt. Szorítás.
Na itt már jött a röhögés .
- Justin hagyd abba !- mondtam a röhögésem vissza fogva .
- Hetedik !- mondta vadul vigyorogva „szenvedésemen”
- Nem ! – tiltakoztam de elkéstem . Ismét ráfogott lábamra és már nem bírtam tovább. Lábaimat összeszorítva ezzel belső ujjait satuban tartva amit vissza húzott gyorsan térdeimhez  kezdtem el dörzsölni a pontot ahol rászorított.
- Szemét !- mondtam és mikor már nem éreztem kezének „nyomát” combjaimon mellkason vágtam .
- Végeztetek? – kérdeztem Cher vigyorogva Ryan háta mögött.
- Dög meleg van ebbe a dobozba !- utaltam a buszra.
- Majd lehúzzátok az ablakokat és kicsit áthűl a huzattól!- Mondta Scooter és már nyitotta is a vezető ülésnél lévő ajtót.
- Jól van! – mondta Justin kicsit feszülten .
- Ne húzd fel magad !- Mondtam és térdeimen nyugvó kezeit lesöpörtem magamról és bemásztam a buszba .
- Megdöglök !- Mondta Ryan mikor bemászott mögénk .
- Uram isten ez rosszabb mint egy szauna – Hallottam Gina hangját is.
- Ablakot le ! Sürgősen !- mondta Pattie is sokkot kapva a melegtől .
- Igen is !- mondtam és már nyúltam is a gombhoz hogy lehúzzam az ablakot.
- Indulunk ! – Hallottam Scooter hangját A busz ajtaja becsukódott és már el is indultunk a parkoló ház felé ahol a mostani ideiglenes otthonom várt.

***
- Végre ülni !De jó ! – Huppant le Cher a fotelba amint nevetve követtem példáját.
Török ülésbe húztam a lábaimat és csak mosolyogtam .
- Na mi volt az a nagy susmus Danyallel ? – Kérdezte Gina velünk szembe .
- Én megyek és lefürdöm szerintem . Aztán ki jön velem kajálni ? –Kérdezte Esmeé rögtön a busz hátsó fertályára tévedve.
- Én !- Ryan ,Chaz ,Gina és Cher hangja aranyosan egyszerre csengett fel .
- Akkor sietek !- mondta és el is tűnt.
- Te nem mész? – kérdeztem Justintól kedvesen mikor lehuppnat mellém .
- Nem hinném.-mondta majd zsebébe nyúlt telefonjáért és babrálni kezdte.
Furcsa az előbb még pizzázni akart.
- Téma terelés állandó jelleggel !- játszotta az elképesztőt Gina . – Elhívott randizni igaz? – kérdezte izgatottan
Nem szólaltam meg csak bólintottam egy szégyenlőset és lehajtottam a fejemet kínos vigyorgásomban .
Valljuk be most hogy így belegondoltam nagyon jó az önérzetemnek hogy randira hívtak , elég hosszú idő után. 
- De csak fagyizunk . – Mormoltam .
- Wáó csajszi !- Örvendezett Gina és helyéről felállva Cher és közém furakodott. – Danyal oda baszós pasi!-örvendezett.
- Jól van na!- mondtam és arrább próbáltam volna ülni röhögcsélve ha nem ütközöm Justinba
-Bocsika !- mondtam neki de mikor ránéztem olyan kicsit zavarodott fejet vágott. Majd megrázta a fejét és halvány mosolyt vette fel arrébb csúszva.
- Semmi baj .- mondta majd átült Gina helyére. Így én el tudtam helyezkedni kényelmesen .
- Mit fogsz felvenni ? Merre mentek ? Apud tud róla? Ha meg akar csókolni megengeded? – Halmozott el hiperaktív barátom Kérdéseivel .
- Nyugi !- tartottam közénk kezemet ezzel jelezve hogy ne pörögjön fel ennyire.
- Csak egy fagyi . És apa am is csak 10 ig engedett el mert hogy 11 kor indul a busz . Nem tudom még mi lesz .- pirultam el és arcomba temettem arcomra hisz a csókos részére értettem az utolsó szavakat.
- Mázlista !- mondta Cher is csatlakozva az örvendezésbe.
- Szerintem ebben a fél percben legalább felére csökkent az önbecsülésünk fiúk !-mondta Chaz mire rájuk kaptam a tekintetem .
Chaz és Ryan elég érdekes fejet vágtak amit nem lehet leírni . De elég vicces volt.
- Jajj már !- pattant fel Cher és Ryan ölébe ült
- Nem úgy akartam na – mosolygott Gina Chazre .
- Na persze !- vágott flegma pofát de szája sarkából vigyorgott.
Ezmind szép és jó de igazából nemez fogott meg abban a pillanatban  ,hanem Justin furcsa viselkedése. Csendbe volt és arcát nem láttam mert a telefonját bújta. Nem érdekelt mit csinált de valahogy nem úgy viselkedett mint szokott.

***
- Felőlem mehetünk ! – Es már a busz ajtajában állt és várta a többieket aki libasorban álltak meg utána és mielőtt eltűntek volna a buszról nem hallottam mást csak egy :
- Majd jövünk!- öt kedves barátnőmtől Chertől.
Egyedül maradtam . Mármint nem teljesen egyedül Mert Justin elméletileg a fürdőben volt . Én még előtte fürödtem le . 

Dög meleg van itt Török országban . Még a legrövidebb nadrágomba és a kedvenc bő otthoni pólómba is majd meg sültem. A légkondi ugyan ment de a meleg még mindig elviselhetetlen volt.  Félre tettem a könyvemet,amit még Angliában vettem egy benzinkúton mikor megálltunk még a határ előtt, és a hűtőhöz siettem . Kivettem belőle egy ásványvizet , a kis mélyhűtő részéből pedig jeget. Levettem a szekrényből egy poharat amit megtöltöttem vízzel majd tettem bele jégkocát. Nagy pohár volt egy olyan fél literes de nem bántam . A lényeg hogy valami lehűtsön mert lassan megtikkadok ettől a melegtől .
Vissza tettem a vizet és a maradék jeget a hűtőbe majd a poharammal a kezembe vissza indultam a fotelhez. A fotel karfájának dőlve lábaimat török ülésbe húzva fordultam vissza könyvemhez . Bele kortyoltam a jeges vizembe majd letettem a mögöttem lévő kis szekrényre. Megvizsgáltam még egyszer a könyv borítóját( Ez rossz szokás) És visszafordultam ’Angel’-hez . Véleményem szerint amit ebből a könyvből olvastam Katie Price nagyon tehetséges író. Mikor tehetem mohón olvastam ezt a könyvet ,amire valljuk be nagyon kevés alkalmam nyílt.
Egyszerűen elkápráztatott Cal ( a főhős srác ) személyisége.Szokásos álom pasi . Tökéletes test. Okso és kedves. De ilyen ugye csak a könyvekbe és a mesékbe létezik ritkán még álmainkban.
Mohón habzsoltam a betűket mikor Justin tátongott ki a szobák felőli ajtón egy fekete térdnadrágban persze csakis póló nélkül ami mellől elengedhetetlen volt a kilógó boxer.
Haja vizes volt .Nyakában pedig ott lógott a törölköző. Mit ne mondjak jó pasi mint ahogy azt már többször is megjegyeztem . Mostanában kezdem úgy érezni hogy össze tudnék vele gyűrni egy pár lepedőt. Persze ha nem lennénk ilyen viszonyban amilyenbe most vagyunk .
Egy pillanatra rám nézett aztán szó nélkül a hűtő felé fordult és kutatni kezdette benne. Nem vettem a továbbiakban figyelembe. Próbáltam A könyvemre koncentrálni de mikor rájöttem hogy motoszkálása és tevékenysége teljesen leköt a figyelmemet ezáltal harmadjára kezdek neki egy bekezdésnek úgy döntöttem hogy inkább leteszem a könyvet.
- Kérsz valamit inni?- kérdezte a hűtőből felnézve .
Vigyorogva fordultam rendes ülésbe a kanapén és felemeltem a nagy pohár vizet a szekrényről .
- Áhh értem én ! – mondta majd szemöldökét húzogatva és fejét rázva kivette a narancslevet a hűtőből a jéggel és töltött magának egy pohárral.
Érdeklődve figyeltem mit csinál de mikor megindult felém és ledobta a törölközőt a nyakábóla másik fotelbe kérdőn néztem rá.
- Minek hoztad ki magaddal a törölközőt? –kérdeztem és arrább csúsztam hogy le tudjon ülni.
- Mert így olyan jampi volt !- mondta komolyan és leült szorosan mellém .
- Áh értem !- nevettem el magam .
Kérdés nélkül visszaforgatott előző pózomba azzal a különbséggel hogy lábamat ölébe húzta.
Sarkaimmal rászorítottam combjára így még jobban magamhoz szorítva őt. A kezemben lévő vizespohár szélével játszottam és néha le le nyomtam a víz alá a jégdarabokat amik a víz tetején úsztak .
-Meleg van !- Mondtam belekortyolva a vízbe.
- Nem mondod?!-kérdezte cinikusan .
Magunkra néztem . Elég vicces volt arról beszélgetni hogy milyen meleg van mikor egymáson lógva üldögélünk így még jobban melegítve a levegőt. És nem is testhőre gondolok hanem még ezt tetőzve a fiú-lány közti hevültségre.
És igen az volt köztünk az elmúlt hetekben de soha nem volt komolyabb.
Elég csöndes volt most a környezet ahhoz képest hogy állandóan dumálni szoktunk vagy nevetni vagy éppen csak valami furcsa hangot kiadni . Gondolataimat ő szakította meg.
- Hová bambulsz? – kérdeztem és a kezében lévő pohártól lehűtött kezét arcomra nyomta .
- Csak gondolkoztam .- mondtam kábultam és arcomat még jobban hideg kezének nyomtam. – Emberi szokás – nevettem fel mikor keze felmelegedett és elhúztam arcomat kezéből.
Csodálattal mosolygott rám és bámulta az arcomat. Kezemet levettem a hideg pohárról kezemből és nyakára simította kezemet. Lehunyta szemeit és saját kezével kezemhez nyúlt.
Tudtam hogy jól fog neki esni hisz most fürdött és homlokán már ott ültek az apró verejték cseppek .
Mikor kezem éreztem felmelegedni nyakáról lesimítottam mellkasára.Szemeit kinyitotta és szememet kereste amit én lesütöttem és azzal a mozdulattal kezemet is elhúztam mellkasáról.
- Ne menj el arra a randira .- hangja halk volt . Mintha nem akarta volna hogy meghalljam.
- Ne butáskodj . – mondtam mosolyogva felnézve a szemébe.
- Al én ismerem Danyalt. – mondta komolyan de az ő arcán nem ült az a mosoly ami az enyémen . – Nem hozzád való .-mondta ki egyszerűen .
- Daniel kedves !- Mondtam – És emellett vonzó is !- álltam ki magam mellett arcomról levakarva mosolyat és komolya arcot vettem fel .
- De féltelek . – simította kezemre tenyerét .
- Nagy kislány vagyok Justin !-mondtam mosolyogva hogy megnyugtassam de nem hiszem hogy sikerült.
- Akkor sem mehetsz el vele !- mondta határozottan .
Ez egy kicsit meg döbbentett, mi az hogy nem mehetek el vele ? Nem az apám és nem mondhatja meg nekem mit tehetek . Főleg azok után amit tett. Meg volt a lehetősége , elszúrta, és ezt ő is tudja .
- Justin te nem mondod meg nekem hogy mit tehetek és mit nem . – álltam fel karjai közülés a mosogató felé vettem az irányt .
- Rád fog mászni !- mondta idegesen .
- Justin nekem is szükségem van dolgokra . Egy társra aki mellettem van . Aki néha napján meg csókol .És mi van ha jól esne egy olyan érintés ami nem baráti ? – Vágtam e a poharamat a mosogatóba Szerencsére nem tört le .
- Ki fog használni !-mondta majd közeledni kezdett felém .
- Nagy kislány vagyok ! Emellett nem a kis játékokra van szükségem !- mutattam végig rajta flegmán .
Igen rá gondoltam . Mert játszottunk, nap mint nap . A kis ölelések az állandó egymással való lófrálás azok a bizonyos érintések .
- Nem játszom Al !- Lépett hozzám közelebb. – Próbálok hozzád közelebb kerülni .
- Hát azt már rég elcseszted Justin !- mondtam dühösen és hátráltam volna ha tudok.
- Meg mutatnám hogy nem csak játszom de hogy máshogy ? Azt hittem rájöttél az elmúlt hetekben hogy nagyon sajnálom . – mondta kezét derekamra simítva.
- Azt hiszed ezzel elintézel mindent? – kérdeztem flegmán
- Al én bevallottam neked hogy mit éreztem ! És mióta itt vagy felfordult minden ! –Kezdte hadarni .
- Justin itt játszunk 3 hete! – Tettem mellkasára kezem ezzel ellent tartva neki . – El nem hívtál volna egyszer sem randira! Daniel megtette! –mondtam komolyan és higgadtabban .
- És hogy reagáltál volna rá? – kérdezte flegmán mintha
- Miért szerinted az üveges bevetésed hatásos volt? – kérdeztem vissza vágva. – Justin nem egy játékkal kell komolyra fordítani egy kapcsolatot.
- Nem játszottam .
- Justin hagyjuk rendben? Én most úgy fogok tenni mint mikor kijöttél a fürdőszobából. Minden rendben lesz . Mintha el sem kezdtük volna ezt a beszélgetést. – mondtam komolyan . – Most pedig engedj el !- parancsoltam rá
- Nem !- Mondta és kezemet le emelve mellkasáról közelebb lépett hozzám ezzel szinte belepasszírozva a pultba. – Ha úgy tennék mintha nem lennék féltékeny nem változna semmi . –Mondta határozottan .
Nem kaptam levegőt. A környezetemből mintha eltűnt volna az oxigén. Mintha Justin magába szívta volna az összeset és ha levegőhöz akarok jutni akkor meg kell kapnom őt.
Egyik kezével csípőmet húzta magához közel a másikkal pedig nyakamnál fogva húzott közelebb magához. Kilógó hasam hozzá árt az ő csupasz hasához. Ahol csípőmet fogta égett a bőröm. Elképesztő érzés volt .
-Justin engedj el !-mondtam elhalt hangon.Szememmel csakis de csakis ajkait tudtam figyelni .
- Nem tehetem csak ha azt mondod nem mész el Danyallel . Ha mégis el akarsz menni durvább eszközökhöz folyamodom !- lehhellete csiklandozta ajkamat. Minél közelebb volt hozzám annál jobban éreztem azt a bizonyos vágyat amit eddig még ennyire soha.
Még soha nem akartam megcsókolni . De most nem tudom mit tettem volna ha hirtelen ellép tőlem és itt hagy.
- Nem mondhatod meg mit csináljak ! – Jelentettem ki erőteljesen .
- Nem tudom mi ez de tudom hogy te is érzed. A mi kapcsolatunk erősebb de más is mint ami közted és D. között van .
- Honnan veszed Justin ? – kérdeztem –Miért vagy benne ilyen biztos? – nyeltem nagyot .
- Megmutatom . – mondta halkan szinte suttogva .
Kezét csípőmről hátamra simította és lassan közeledni kezdett ajkával az enyémhez.
Szemeimet lecsuktam és úgy vártam azt aminek meg kellett történni e . Fogalmam nem volt mi lesz utána de akartam . Igen . Nem csak álmodni akartam róla. Felső ajka súrolta az enyémet .
Mikor megéreztem hogy a lábam bizsereg.
De nem ez nem azért volt mert remegtem volna , a következő pillanatban megszólalt a telefonom hangos csörgése.
Összerezzentem ijedtségembe. Fejemet hátrébb húztam Justinétől aki dühös tekintettel nézett le zsebemben turkáló kezembe.
- Ilyen nincs hogy az a …- hallottam ideges hangját majd fajét rázva elhátrált tőlem és ökölbe szorított kézzel leült az első ülőhelyre ami az útjába akadt.
Telefonomért nyúlkáltam még mindig idegesen a zsebembe és mikor elővettem meglepődve láttam hogy anya hív .
Nagy levegővel vettem fel a telefont és szóltam bele .
- Szia !- mondtam kisebb boldogságot színlelve. Hisz az előbbi mégis csak jelentett valamit. Nem ?
- Kincsem …- anya hangja eléggé lelombozó volt mintha valami baj lenne.
- Anya baj van? – Kérdeztem arrább lépve a telefonnal a busz ablakához.
- Kicsim kérlek maradj nyugodt és erős…

2011. augusztus 20., szombat

Wáooo... *.-

Nagyon köszönöm a komikat az előző részekhez... fantasztikusak vagytok :)
most írom a kövi részt.. csak fellestem :$ Reményeim szerint nem ma ( mert ma partyzom :$)de holnap délután kijavítva fel tudom majd tenni a részt :) nagyon dolgozom rajta :D mert sok lendületet és energiát adtatok :$:d
szeretlek titeket naggyooonnn :)
luv-luv-luvya <3