2011. július 1., péntek

17. Reggeli kapkodás ... Titok ami mindenkinek jobb ha titok... Limó

Megvan az 5 komi sőt 7  is :D Szeretlek titeket <3
Nagyon ... és emellett nagyon hálás vagyok :)
Köszönöm hogy vagytok . Ez a rész nektek megy <3:
@lilioom
@Dexxxy
Kezdetektől fogva támogatóimnak <3
@neonkék17
@Jackson & Me
@Ipswitch06
És a két névtelen :$ Megköszönném ha ehhez a részhez le írnátok a neveteket :D Köszönöm nektek a végső löketet <3

Valaki lökdösött . Nem hiszem el ! Most feküdtem le . Elhúztam a vállamat amit bökdösött és jobban bebújtam a takaró alá .
- B*szki kelj már fel !- Hallottam Cher hangját . Megint elkezdte bökdösni majd egy idő után rázogatni.
- Mi van már? – Kérdeztem durcásan a takaró alól és próbáltam a kezét ellökdösni a közelemből.
- Apukád most volt itt- Mondta Gina röhögve.
- Már délután van ? – Kérdeztem kicsit jobban kinyitva a szemem.
- Nem dehogy is álomszuszék hanem hajnali 3 – Mondta Esmeé betoppanva a szobába.
Mi van? Minek keltettek fel ezek hajnali 3 kor? Nagy sóhajjal visszafeküdtem kényelmesen az ágyba és magamra húztam a takarót.
- Akkor még alszok ! –Dörmögtem bele a takaróba.
- Al egy óra múlva indulunk . – Mondta Gina nevetve a szoba másik végéről. Kikukucskáltam és csak annyit láttam, hogy Cher leül az ágyam szélére Gina a haját fésülgeti törökülésben az ágyon Esmeé meg éppen felöltözik.
- Hová? – Kérdeztem durcásan és kikeltem az ágyból. Szegény Chert majdnem lelöktem .
- Elkísérni Es –éket az interjúra hogy ne legyünk itthon egyedül unatkozva.-Magyarázta Gina az ágyról és még mindig a haját fésülgette.
- És erről mikor volt szó ? – kérdeztem úgy ahogy nem illett volna . A hangom telis de teli volt bántással .
A lányok meg sem mertek szólalni.
- Bocsi csak nyűgös vagyok . Most keltem –magyaráztam és közben mentem a bőröndjeim felé csiga lassúsággal . –Tehát mikor terveztétek ezt meg? – kérdeztem most már sokkal kedvesebben
Esmeé merte kinyitni a száját.
- Tegnap miután bealudtál Anya bejött és felvetette az ötletet. – magyarázta- gondoltuk úgyis korán elaludtál nem lesz probléma felkelni .- Mondta bocsánat kérően 
- Semmi baj !- Mondtam miközben kihalásztam a cuccaimat a táskából.
- Mi már kész vagyunk . Tiéd a fürdőszoba. – Mondta Cher.
- És Pattie és Sarah ? – kérdeztem .
Rögtön jött is rá a válasz .
- Nekünk külön fürdőszobánk van . – szólt be az ajtón Pattie .
Hangja hideg volt és határozott. De el is tűnt. Vajon azért ilyen morcos mert ő sem szeret korán kelni ? Vagy keveset aludt? Rosszat álmodott?
- Aha… - mondtam elhalón .- Akkor most megyek és lefürdök – Mondtam kicsit furcsállva Pattie viselkedését.
A folyósón még sötét volt. Nem sütött be a nagy ablakon a napfény. Ez kicsit szokatlan . Elég érdekesen éreztem magam . Mint egy WC papír amit szétlapítottak . Bementem a fürdőszobába és ledobtam a ruháimat a csapra. Rá támaszkodtam kezeimmel a csapra és belenéztem a tükörbe és nem lepett meg amit láttam. Úgy néztem ki mint aki 3 órát aludt . Vagy annál is kevesebbet. Vajon miért? Tettem fel magamban a költői kérdést. Ja ! Rá is jöttem se perc alatt . Talán mert kevesebb mint 3 órát aludtam . Mondhatom fantasztikus.
Hátralöktem magamat a csaptól és megdörzsöltem a szememet hogy kicsit felébredjek. Látszik hogy most keltem fel mivel utána jutott eszembe hogy most fogok lefürdeni attól úgyis felébredek és ezzel csak az időt húzom .
Nagyot fújtam majd elkezdtem levenni a ruháimat.
Beálltam a zuhanyzó alá és megeresztettem a vizet. Olyan se meleget se hideget. Pont jó volt és pont arra kellett hogy kicsit felébredjek . Hagytam hogy a hajam vége vizes legyen hogy szépen begöndörödjön ha megszárad magától .
A víz folyt le a vállamon és kicsit felfrissített. Ami jóleső érzéssel töltött el ami pedig elfárasztott. Egyszerűen fogalmazva semmivel sem lett jobb. Most úgy éreztem magam mint egy WC papír amit még miután szétlapították fel is áztatták vízzel hátha visszanyeri tőle az eredeti alakját. Mondhatni máló papír voltam .
AJJ ! A fenébe Justinnal meg az éjszakai kajálással . Mérgelődtem . Ki voltam akadva.
 Nem az ő hibája , élveztem . De akkor is… Fújtam egyet gyorsan kinyúltam a tusfürdőmért majd megmosakodtam lemostam magamról a habot és elzártam a csapot.
Kikászálódtam az óriási zuhanyzóból és megtörölköztem .
Ismét bele kellett néznem a tükörbe. Vajon Justin mit nézhetett rajtam annyira tegnap az asztalnál. Van egy pattanásom vagy ilyesmi. Furcsa egy szerzet mondhatom .  Nem. Inkább azt mondanám furcsán nyugtató hatással van rám .
Miután megtörölköztem magamra kaptam az alsóneműt majd arra kiválasztottam még bent egy szürke farmer cső nacit , meg egy fehér pólót. És kiválasztottam hozzá még egy fekete fehét csíkos sálat. Azt a nyakam köré csavartam és kész is voltam . Hajamat hagytam vizesen a vállamra esni hogy legyen egy kis kócossága felül pedig …
Jahh ki kéne szárítani . Nem hoztam be magammal hajszárítót. Összepakoltam gyorsan a cuccaimat és már mentem is ki a fürdőszobából irányba véve a hálót. Beledobtam a vizes törölközőtől kezdve mindent a nyitott táskámba senkivel és semmivel nem foglakozva. Esmeé éppen a haját hajcsavarózta  Cher a kis tükrénél festette magát Gina meg Laptopozott. Hát persze neki tök könnyű mert erős göndör haja van zöld szemekkel . Átfésüli a haját és tökéletesen beállnak neki a tincsei , a szemét meghinti egy kis zöld szemhélly feszékkel kifesti a szemcerkáját kihúzza a szemét és kész is van . Esmeé sztár neki nem elég ennyi . Ő tanulta a sminkelést is a hajkészítést is meg minden ilyen kozmetikai hülyeséget. Neki mindig jól kell kinéznie. Nem foglalkoztam velük tovább csak mégis rögzítettem mennyire vagyok lemaradva. Kicsit felpörögtem mert mégsem lehetek olyan nyámnyila hogy egy éjszakától így ki legyek . Majd alszok megint a repülőn délután Anglia felé .nyugtattam magam ezzel a tudattal de hátul ott bujkált hogy ez az út most csak egy órás lesz .  Nem tudtam hogy helyretenni magamat sehogy . Útálom ha éjszakáznom kell és utána nem tudok aludni . Bementem gyorsan a fürdőszobában és megigazítottam a hajamat hogy szép legyen mikor majd az alja megszárad .
Azon gondolkoztam kifessem e magamat .Lemaradásomból kifolyólag viszont arra jutottam hogy nem túlzom el ezt a dolgot. Felteszek egy kis szempillaspirált meg szemcerkát és letudom. Már csak meg kéne valósítani . Kihúztam a haj szárítót és kimentem a folyosón . Akkor tekertem össze a madzagot és nem nagyon figyeltem hogy ki jön előttem azon a kicsi folyósón így neki mentem valakinek .
- Bocsánat- mondtam bánatozóan
- Semmi baj!- mondta Sarah. – Kész vagy? – Kérdezte kedvesen miközben megsimogatta a vállamat.
- Még ki kell festenem a szemem és én igen. – mondtam mosolyogva.
- Okés van rá 5 perced ! – mondta határozottan .
- Sietek ! – Vágtam rá és már ki is kerültem és léptem be a szobába . A lányok már a táskájukba pakolásztak . A hátam mögül Sarahh hangját hallottam hangosan és utasítóan.
- Lányok kabátot is hozzatok ! és még 5 perc jó? – tette fel költőien a kérdést .
- Jó!-  szóltunk ki mind a 4 en a szobából majd mindenki visszafordult a dolgára. A nap már kicsit bevilágította a szobát. Leültem gyorsan az ágyra és magamhoz vettem a táskámat.
- Cher oda adod a tükröd? – kérdeztem a szememmel keresve az illetőt , vagyis  Chert.
- Persze ! – Hajolt fel az ágya mellől .
- Te mit keresel ott??? – Kérdeztem miközben elővettem a táskából a cuccaimat amire szükségem volt.
- Kabátot keresek a bőröndben  .- mondta majd a tükröt megmarkolta és felém dobta . Pont előttem landolt az ágyon .
- Értem .Köszike!- Háláltam meg neki feltartva a tükröt majd nekiláttam a szempillámnak . Remegett a kezem . Biztos fáradtságtól. Megpróbáltam a lehető legjobban vigyázni rá hogy ne kenjem el . De feladtam . Pedig nem vagyok az a típus aki feladja a dolgokat de még ehhez sincs erőm.
Esmeé eddig az ajtóból nézte a mutatványomat már startra készen és Gina is most pattant fel az ágyról a táskájával Cher is már csak a kabátját vette.
- Nem érdekel! Akkor nem festem ki magam .- Durrogtam és már álltam fel az ágyról és mentem a bőröndömhöz kivenni a fekete bőr jackimet.
- Olyan nincs ! – Dobta le Es a kabátját az ágyra, amit eddig a kezében tartott .- Gyere vissza !- Húzott le az ágyra és kivette a kezemből a sminket, amit el akartam volna rakni a táskámba.
Lefogta a kezeimet ezzel jelezve, hogy engedjem hogy kifessen .
- Csak siess!- mondtam neki keserves hangon, de mosolyogva ezzel kifejezve a hálám.
- Ne aggódj 2 perc se. Maradj csöndbe! Még egy ilyen fellángolás leütlek hugi!- mondta miközben a szempillámat festette. –Csukd be ! – Adta ki az utasítást
 .Érzékeltem, hogy elővesz valamit a táskámból kapkodva aztán mikor elkezdte felvinni a szemhélytusst megvilágosodtam.
- Nem kellett volna…- kezdtem bele
- Csitt…- vágott a mondatomba és tovább festett.
Alig vártam hogy kész legyen útálok utolsó lenni. De hát ez van . Kezebiztos volt. Nem vétett hibát. Egyszer sem kellett neki semmiféle fülpiszkáló vagy vatta hogy igazítson a sminkemen.
Pik - pakk kész is lett.
- Gyere, menjünk!- Pattant fel előlem hirtelen a táskámba dobva a festékeket.
Kinyitottam a szemem de sehol senki nem volt.
Esmeé felkapta az ágyamra ledobott kabátját és megindult az ajtó felé. A táskámat amit lerakott a helyére felkaptam és szaladtam utána. Hirtelen fordult meg , majd kiugrottam a bőrömből .
- Kabát! – mosolygott és mutatott vissza a bőröndömre.
- Ahhj… - megfordultam és gyorsan vissza, szaladtam a szobába és feltúrtam a bőröndöm . Persze hogy a legalján volt. Táska le az ágyra, kabát gyorsan fel , táska felkap , Go !
A többiek már csak arra vártak (pontosítva Pattie) hogy kilépek az ajtón és mehessünk.
- Mehetünk ? – kérdezte amire nem nagyon figyeltem
- Bocsánat-hadartam lehajtott fejjel és igyekeztem minél hamarabb kerülni mindenkinek a tekintetét.
Iszonyat rosszul éreztem magam. A térdeim remegtek az idegesség és a fáradság keveredésétől és ha most belenéznék bárkinek a szemébe még a bőr is még jobban égne a p*fámon. Hallottam ahogy mögöttem nagy lendülettel becsukódik az ajtó. Sietve sétáltam a lifthez amire a 3 lány már várt. Csendben megálltam mellettük. Legszívesebben visszafeküdtem volna az ágyba.
- Minden okés csaj? –kérdezte Gina aggódón.
Most mit mondhatnék neki . Valamiért, nem akartam neki elmondani h Justinnal töltöttem az éjszakát és nem aludtam csak 3 órát . Igazából nagyon kevés dolgot nem mondtam el nekik. Most már a lelkiismeret-furdalás is belém nyilalt . Hát mondhatom remek. Nem voltam jó passzban ez tény. De válaszolnom kellett valamit.
- Azon gondolkozom elhoztam e mindent. – Mondtam a padlónak .
- Hát most már ne fordulj vissza – röhögcsélt Cher.
Nem is fordulnék. Eszem ágába se jutott .Ennél kellemetlenül nem óhajtom magam érezni .
- Most már nem is tudna mert bezártam a lakosztályt és ez ilyen speckós akármi amit belülről is lehet zárni de most már csak kulccsal lehet kinyitni mert Sarah átállított valamit….- kezdte volna Pattie magyarázni de rájött hogy szerintem ő sem érti.  – Áhh a lényeg hogy Sarahnál van a kulcs ő meg már lent van és bezártam . Nem szaladgálunk már!- jelentette ki
Abban a pillanatban megérkezett a lift is . Beszálltunk  és lefelé vettük az irányt. A szemem még mindig a földet pásztázta. A fekete márványcsempe.
Eszembe jutott a tegnap este.
Olyan közel voltam Justinhoz, sokan irigyeltek volna . Semmi bajom nem lett volna azzal az estével …. De most pokolra kívánom .
Nagyot sóhajtottam hogy kicsit fel élénküljek mire beugrott még egy kép. Méghozzá mikor a hátán visz és a nyakába szippantok . Abban a pillanatban attól az illattól rögtön fel élénkültem kicsit. De innen most hiányzott ez az illat. És csak a lift enyhén fertőtlenítős szagát lehetett érezni . Gondolom felmostak . Mégis csak egy 5 csillagos szálloda. Felnéztem a tükörbe ami megvilágította nekem hogy mindenki milyen elfoglalt a liftben .
Cher a táskáját túrta , Gina a telefonján ügyködött valamit. Esmeé pedig valami papír fecniket lapozgatott. Furcsamód Pattie arcát nem láttam mert ős startra készen a lift ajtaja felé állt meg . Annyit lehetett belőle észlelni hogy a lábával egyenletes gyors ritmust diktál a földnek .  Furcsán viselkedik ma reggel velem . Mondjuk míg nem szól érte elkönyvelem annak hogy nem velem van baja hanem valami más zavarhatja. A belső énem ott legbelül viszont azt suttogta valamiért rám pikkel .
Fekete báránynak éreztem magam. Ez szörnyű érzés. Biztos úgy is nézek ki mint egy fekete bárány . Azokkal a karikákkal a szemem alatt amiket még a fürdőszobában figyeltem meg.
Fejemet rákaptam a tükörképemre. Amit láttam iszonyatosan más volt mint amit vártam . Az arcom olyan volt mintha porcelánból készítették volna . Pedig nem emlékszem hogy Esmeé kent volna rám alapozót. A kék karikák az alváshiánytól nem is látszottak. A szemtus nem volt picsásan vastag csíkú , Mint egy vékony tökéletes fekete selyem szalag rajzolta körbe a szememet . Tökéletes smink volt. És látszatra tartós is.
- Hogy csináltad?- bukott ki a kérdés a számon de még mindig magamat néztem .- Ez fantasztikus ! – Mondtam büszkén dicsérve.
Es felkapta s tekintetét a papírokról és a tükörből rám nézett. 
- Korrektok meg egy kis púder. – Mondta komolyan de közbe ijedt arcot vágott.
- Mi baj kérdeztem ? Tökéletes!- bíztattam mosolyogva.
- Te bealudtál mikor mondtam hogy eltüntetem a karikáidat?- kérdezte felhúzott szemekkel komolyan.
- Nem tudom – mondtam és megint lebambultam a fekete márványra.
A liftben megcsendült a csengő jelezve hogy a földszinten vagyunk . Az ajtó kinyílt és mindenki szinte futó lépésben haladt a kijárathoz. Kapkodnom kellett a lábamat hogy tudjam tartani a tempót. A Recepciónál Most egy sokkal fiatalabb lány ült . Velem egy idős lehetett. Éreztem a tekintetét rajtam de a nagy kapkodásba nem nagyon tudtam vele foglalkozni .
Ahogy kiléptem a szálloda ajtaján megláttam a sok embert aki körüláll egy óriási limuzint . Lesokkolva álltam meg az ajtóba és csak annyit láttam hogy Esmeeét és két barátnőimet két óriási testőr kíséri a kocsihoz . Előttük Pattie Ült be a limuzinba . A sok ember dörömbölt a kocsi ajtaján .Majd mikor Pattie beült a limóba a kezükben lévő kis készüléket felém fordítva kivakították a szememet. Nem láttam semmit csak a vakuk villanását. Tisztában voltam vele hogy El kéne jussak a kocsihoz de hogy .
Két kar fogta meg a vállamat és hátulról védelmezve lábaimat indulásra késztette. Nem ijedtem meg hanem inkább tehetetlennek és a feladat teljesítésére képtelennek éreztem magam , Egyedül nem tudtam volna átvergődni ezen a tömegen . Mellesleg még mindig alig láttam ,Viszont a két kar csak vitt előre. De még mindig nem tudtam ki az . Felnéztem az illetőre de alig láttam belőle valamit. Végül sikerült kivennem az arcvonalait.
- Kenny ? – kérdeztem bizonytalanul mikor hozzámért egy kar és jóformán megragadott.
Felsikoltottam és elkaptam a kezem és magam elé tartottam mint a fáraók .
- Kiscsaj vigyázz !- mondta komolyan.
Ekkor már biztos voltam benne hogy Kenny tartja a vállam és védelmez a testével .  Hamar elértünk a kocsihoz. Sokan hadartak különböző kérdéseket mellettem de igazából lesokkolt ez a dolog. Tegnap nem volt ilyen vészes, sőt tegnap nem volt semmi félnivalóm. Bevallom egyedül nem vágtam volna neki áttörni ezt a sorfalat.
Végre meg tudtam fogni a kinyitott kocsi ajtaját és beljebb tudtam húzni a fotósoktól. Valaki hátulról egy jó nagyot lökött rajtam és szinte ráestem apura. Pontosabban ráültem pont a kezére ami maga mellett volt.
- Menj arrább!- adta ki az utasítást Kenny a hátam mögül én pedig engedelmeskedtem neki.
Se perc alatt megemeltem a fenekemet hogy apa ki tudja venni a kezét alőla amire jóformán ráültem majd közelebb csúsztam hozzá ő pedig átkarolta a vállam .
- Jó reggelt. – Köszönt és adott egy puszit a homlokomra. – Milyen csinos vagy ma reggel ! – bókolt . Hangjában ott volt az a kis „ milyen szép nagy lányom van” dicsekvés de ez nem zavart.
- Neked is ! És köszönöm .Bár ma sem öltöztem ki jobban az átlagosnál . – Ezzel nekidöntöttem mellkasának a fejemet és végre jól éreztem magam . Egy apa ölelésénél nincs is most biztonságosabb.
Sóhajtottam egyet és körülnéztem. Velem szemben  Sarah , Esmeé és Cher ült , A kocsi haladási irányának oldalasan pedig Pattie mellette Justin , Gina , Scooter és Boby. Én pedig szembe a kocsi haladási irányával be voltam szorítva Apa és Kenny közé . Nem is zavart nagyon .
- Köszönöm hogy segítettél- fordultam kicsit Kenny felé .
- Ez a dolgom! – nevetett fel amitől az egész kocsi kicsit berázkódott és mindenki odakapta rá a fejét figyelmeztetve hogy ne nagyon ugráljon .
Nem is foglakozott velük.
- Jól megnőttél kislány – mondta mosolyogva- Rég láttalak .
- Nem nőttem olyan nagyot. – kuncogtam apa mellkasán.
- Sokkal nőiesebb lettél. – Mondta határozottan . – és fogytál is – mosolygott szélesebben
- Hát köszönöm . – mondtam pirulva miközben szinte apa mellkasába temettem a megilletődésem jeleit.
Apa mellkasának heves emelkedése és a belőle feltörő hang azt jelezte hogy kuncog.
- Ami igaz az igaz kicsike de mégis nagy lányom . – mondta apa és megsimogatta a vállamat.
Kis csend következett így csak néztem ki a fejemből. Megigazítottam a táskámat, amit az ölembe raktam majd kotorászni kezdtem benne a telefonom után .
Meg is lett az a kacat. Nem igaz hogy mindig keresnem kell. Ekkor eszembe jutott, hogy tegnap ugyan így keresetem és Justin kabátján a táskámba találtam meg.
Ránéztem a gondolataimban járó személyre aki lehajtott fejjel a sapkát arcába húzva ült ölbe tett karokkal Pattie és Gina között . Nem volt rajta csak egy vajszínű hosszított nyakú pulóver. Kabát sehol . Felkaptam a fejemet .
- Mi baj ? –kérdezte apa.
- Tudom mit felejtettem el – hadartam kétségbeesetten .
- Nyugi …- húzott vissza maga felé
- Nem adtam vissza Justinnak a kabátot. – mondtam bűntudatba esve.
Gina rám kapta a tekintetét.
- Itt van a kabátja – paskolta mega combján heverő anyagot .
Nagyot fújtam .
- Fáztam mert rövid nadrág van rajtam és amíg fel nem melegszik a limó addig oda adta.
- Melyikőtök hozta le? – Kérdeztem a lányokra nézve mire Pattie feltette a kezét.
- Köszönöm . – mondtam halkan .
- Kincsem az anyja vagyok, semmi baj .- mondta egy kis nyugtatással de mégis semlegesen .  
Akkor semmi gáz. Gondoltam magamban.
Visszatettem apu mellkasára a fejem .
- Na látod ne idegeskedj – mondta apa . És közben hallottam ahogy a tüdeje berezonál a kiadott hangoktól. Olyan nyugtató és szeretet teli érzés volt. Szemem már hunyorított de Justinra tévedt. Megállapítottam hogy egyenletesen szuszog és meg sem mozdult. Aludt.

2011. június 30., csütörtök

Viruló fej :D

Igen igen igen ... 4 komi :D Nevekkel :D
Köszöntöm köreinkben @ Jackson and Me -t
és persze nem hagyhatom ki a legkitartóbb kommentelőimet sem <3
@Dexxxy
@ lilioom
és nem utcsó sorban @ neonkék17 
Köszönöm nektek lányok... már csak1 komi és megvan az 5 és jön az új feji :D
luvyall

2011. június 28., kedd

Én itt vagyok :D

Köszönöm a komikat nektek :D Akik már komiztatok :D <3
Nahh 3 komi ... :D eddig jó.. már csak 2 hiányzik :D
Jól haladunk .... A rész megvan csajok.. aki pedig függője a blogomnak (amiért imádom ) az hozzon embereket :)
Megyek ki írbe... mindent ki tudnék zárni az elmémből.. akár 2 naponta is kaphattok részt... Semmi mást nem kell majd csinálnom.... 2 naponta nagyon hosszú részeket ... egy hónapon keresztül... ...
Ha tényleg imádjátok akkor nem csak csorgatjátok a nyálatokat a pizza után hanem gyüjtötök még embereket hogy legyen pénz rendelni is XD
Hülye hasonlat tudom... ilyen vagyok...
Tehát csak szólok hogy meg van a kövi rész... komit kérek még mindig a 16. fejihez ...
Pux Alyshon <3
Luvyall

A tehetség mindenkiben megvan csak kell hozzá egy megfelelő lelki állapot :)

Az egyik legjobb barátnőm küldte ezt nekem .... :$ Hát ki kellett hogy tegyem :D Szerintem ebből a kis novellából kiderül hogy a hozzám képest fiatal de tehetséges Nikiben rejlik valami ... Fantasztikus *.* Imádom ... Gondoltam megosztom veletek   ... tudom hogy itt van aki értékeli :D


......" Unatkoztam,gondoltam lekapcsolom a lámpát és kinyitom az ablakom. Kikapcsoltam a gépet,és fogtam magam és rágyújtottam...
Talán a világ...legfelemelőbb érzésének lehet mondani ...amikor megy gyújtód a cigit és érzed a dohány szagot...
láttam nincs több szálam így,arra gondoltam...elszívom egyedül az utolsót. Oda mentem az ablakhoz és kikönyököltem a párkányon.:)
Szívtam és csak szívtam...minden csendes és nyugodt volt! Oda kint hűvös nyári szél fújt ,fáztam... felkaptam közben egy pulóvert...
 és arra gondoltam.. hogy milyen jóérzés is volt mikor rám adta a kabátját.. s eszembe jutott az a kedvenc mondatom
"..én olyas fajta lány vagyok aki hordaná egy srác pulcsiját,csak hogy érezhesse az illatát."
 én találtam ki... mikor erre gondoltam elmosolyodtam.. és meg próbáltam átélni az érzést újból mikor felvettem a pulcsim.?!
Felhúztam a cipzárt..és nagyot sóhajtottam....majd tovább szívtam a cigim s könyököltem a párkányon.. :)
Olyan csend volt odakint,hogy csak a tücskök ciripelését lehetett hallani.
Arra vártam hogy történjen valami ... s míg vártam, nézelődtem az éjszakába....
Majd egyre erősebben fújdogált a szél... :/ :) ... Aztán történt valami ...egy nagyon finom hűvös szellő hozzá ért az arcom !! :)
Ahogy végig ment az arcomon...valahogy éreztem hogy itt van mellettem .... s rám gondol..:)

2011. június 27., hétfő

Sziasztok.... !

Hozzatok össze legalább 5 komit . PLS. Látom hogy olvassátok és rendszeres olvasóm is van több mint 2-3 ...
Bocsika de elvi okokból amíg nincs meg az 5 komi nem teszem fel az új rész :S
Bocsánatot kérek az eddig lelkes komizóktól , de meg kell értsétek . Hogy így nincs értelme a blog írásnak . Rajtatok múlik hogy mikor lesz rész :) Ha viszont két héten belül nincs akkor más megoldáshoz folyamodom ....
Hát 5 komi gyerekek ...
Nem is kérek regényt csak egy  " jó " - t és azzal már be is érem ...5 komi az enyémen kívül a 16. fejihez :)
Én már sok helyen szóltam hogy nézzenek be de nem nagyon jött be :( Most ti jöttök ha szeretitek a blogomat
Ez mind azért van mert ezzel bíráljátok hogy a történetem mennyire jó... és meg ne bántódjon senki nem hiszem hogy micsoda fantasztikus blogger vagyok de láttam már ennék sokkal SZ*arabb blogot . És még annak a blognak is többen komiztak mint nekem ....Ezek szerint túl értékeltem volna magam ??? :(

Az elkeseredett Alyshon <3

2011. június 24., péntek

16. A fáradtság nagy úr...Búcsú...Meleg van

Remélem ezt a fejezetet is olyan nagy szeretettel fogadjátok majd mint az előzőt : $ Köszönöm az iszonyat szép komikat :D
Viszont arra kérnélek titeket ha tudtok hozzatok még lécci olvasókat :) Olyan jó lenne ha olyan nagyon nagyon sokan lennénk :D
Tervezném hogy aug - ban Csinálok egy kis összejövetelt itt nálunk Pécelen vagy valamelyik nyaralónkban ... mondjuk a balcsin ... Oda biztos bárki szívesen lejön .
Ez még csak terv és anyuval is le kell beszéljem :) Viszont ha összejönne akkor Egy 3 napot összeülhetnénk és az írók és olvasók egy nagyot alkotni :D Biztosra veszem hogy nagyon izgalmas történet torkollana ki belőle:) Ezért kérem hogy szerezzetek még olvasókat :D
Ha összejövünk 10 en akkor esküszöm minden erőmmel azon leszek hogy összehozzam ezt az augusztusi összeröffenést ... tehát rajtatok múlik kedves olvasóim .... :) Ha ehhez a részhez jelzitek hogy ti szívesen benne lennétek ebben a dologban ... És a megvalósításig kapok minden részhez a sajátjaimon kívül 10 komit akkor nagyon szívesen megszervezem :)
Nem csacsogok tovább :) Jó olvasást :)
luvyall

Mintha ez a kézfogás többet jelentett volna egy egyszerű kis játéknál. Éreztem, hogy ez pecsételte meg a tökéletes nyaramat.
- Na akkor…- kezdtem bele mikor már kicsit hosszasra nyúlt a kézfogós szemezős projektünk. – Mi lenne az első kérdés?
Nagyon gondolkozós fejet vágott majd kinézett az ablakon.
- Nem tudom… - megint csak gondolkozott. – Nem gondoltam végig ezt a játékot. – Röhögte el magát.
- Csak van valami, amit szeretnél tudni rólam, ha ezt a játékot találtad ki. – Néztem rá felvont szemmel.
- Jó- csapott az asztalra, amitől kicsit hátra hőköltem. – Mi a kedvenc színed?
- Ez most komoly? – kérdeztem.                                                                   
Ez valami vicc… Nincs olyan, hogy ne tudná valaki a kedvenc színem. Még neki is leírtam. De ha nem is emlékszik rá észrevehette volna, hogy az egész twitterem lila effektes.
- Mi baj ezzel a kérdéssel? Ez jutott eszembe. – Nézett rám szégyenlősen, de vigyorogva.
- Semmi, semmi! A te kérdésed – Mondtam neki kezemet feltartva- Egy kilőve egy és a válaszom a lila.
- Francba! – Vigyorgott – Sejtettem ám. Biztos, hogy ezért ellőttem egy kérdést?
- Igen Justin most már csak 19 kérdésed maradt. – Kihasználtam a helyzetet most mit ne mondjak.
Ebben az egészben csak az a furcsa hogy én akartam megtudni valamit és most meg ő hisztizik a kérdése miatt..
- Jó akkor ma nincs több kérdés majd csak holnap. .- Komolyan mondom mintha gondolatolvasó lenne
- De én még ma meg akartam tudni, hogy miért nem válaszoltál. – Mondtam lehetetlenkedve.
- Van az úgy kislány. !- Vigyorgott kacéran.
Na, most kíváncsi leszek, mit kezd, ha bevágom a mű durcit.
- Hát akkor kellemes további estét – Mondtam neki felhúzott orral és lassan kezdtem kicsúszni a hosszú kanapé szélére. Mondhatom a cicanaci nehezen engedte.
Justin se perc alatt felpattant és elállva a kijáratomat jelezte, hogy nem szeretné, hogy menjek.
- Ne menj még…- hangja elhaló volt, de emellett kérlelő és iszonyat édes.
- Késő van már Justin. – Mondta m neki halkan.
Fogalmam sincs miért nem találtam a hangom. Nem ilyen volumennel szándékoztam neki közölni a távozásom.
- Al… Csak egy fél órát még kérlek – mondta és engem beljebb csúsztatva a széken leült mellém.
- Justin fáradt is vagyok. – Próbáltam tolni el magam mellől, hogy engedjen, had menjek vissza a pihe puha ágyamba.
- Gyere, dőlj nekem. Kérlek. – Húzott magához. – Én még nem tudok aludni. – Egyedül meg nem olyan jó itt lenni.
Tudtam, hogy nem helyes ez a közelség . Főleg ennyi együtt töltött idő után de annyira szépen kért.
Éreztem, hogy kicsit oldalasan megfordul a széken így az én lábamat is feljebb tolva és az egész testemet bedöntve. Hátamat mellkasának döntöttem és úgy bambultam ki az ablakon. Köpni, nyelni nem tudtam. Mind a 6 kockáját éreztem a hasán és mind ezek mellett hátamat szinte verte a szíve dobogása. Éreztem, hogy teljesen feszült hangulatban van. Inkább felültem és arrább húzódtam tőle.
- Naaaa- szólalt meg kicsit nyűgösen. – Nem lennék kényelmes?
- De nagyon is!- mondtam pirulva- Csak nyom a telefonod és emellett olyan feszülten ültél, hogy azt hittem kényelmetlen.
- NEM !Nagyon is kényelmes volt. – És ezzel a mondattal kísérve kivette a zsebéből a telefont és oldalamnál fogva még közelebb húzott magához és visszadöntött mellkasára.
Nem mondanám, hogy kellemetlenül éreztem magam . Nem egyáltalán nem . Ez olyan leírhatatlan érzés volt . A teljes testsúlyommal nem mertem rá dőlni így kénytelen voltam befeszíteni a hasam .
- Te Justin…. – Néztem ki mereven az ablakon .
- Hmm? – a hangja elég kómás volt.
- Kivel voltál itt ezelőtt?? – Nem tudom, hogy jött ez a kérdés. De itt most semminek nem volt értelme. Nincs semmi értelme annak, sem hogy úgy ülünk itt, mint egy szerelmes gerlepár. Nem elég…
Felültem egyenes pózba és hogy ne legyen gyanús a kis „kirohanásom „mosolyogva és érdeklődött fejet vágva fordultam felé .
Tényleg érdekelt hogy kivel volt itt. De a szituáció sem illett a mi kis barátinak nevezhető kapcsolatunkhoz.
- Baj van? – Nézett rám értetlen fejjel .
- Nem csak érdekel . – Mondtam neki kicsit unszolva.
- Selena Gomezzel Voltam itt utoljára. -Próbálta leplezni érzelem mentes hanggal az érzelmeit de átláttam rajta
- ÁHH …értem . – Bólogattam és egyszerűen úgy próbáltam leplezni fájó érzelmeimet, amik a semmiből törtek elő, hogy kibambultam az ablakon.
- Te kérdezted. - Jelentette ki . –Mi a durci tárgya? – Kérdezte sejtelmesen.
- Semmi . Álmos vagyok .- Hazudtam .
Nagyot sóhajtott és éreztem hogy eltávolodik mellőlem
Akarva és akaratlanul is utána kaptam a fejem .
Mosolyogva nézett rám  és úgy nyújtotta felém a kezét támaszt nyújtva és jelezve hogy mehetünk .
- Gyere hamupipőke . Ideje ágyba bújni . – Vigyorgott . Még mindig.
- Mióta vagyok én hamupipőke?- Néztem rá kérdőn miközben a kezébe kapaszkodva kimásztam az asztal mögül.
- Mióta nincs cipő a lábadon. - Nevetgélt és lenézett a lábamra
Viccesen megmozgattam a lábujjaimat majd felbillentettem a fejét az állánál fogva.
Annyira hozzászokött a szemem a sötétben hogy tisztán ki tudtam venni megilletődött arcát. Láttam, ahogy ádámcsutkája óriásit megmozdul fel majd szép lassan le .
Viszont abban a pillanatban, ahogy kicsit magasabbra kellett néznem szemeibe elhomályosodott kicsit a látásom . Szemhéjaimra mintha ólomsúlyt tettek volna . Alig bírtam kinyitva tartani .
- Lépcsőzzünk  . - Mondtam egy ásítás közepette.
- Lifttel gyorsabban megjárjuk –Mondta majd óvatosan belecsúsztatta a mutató ujját a tenyerembe amire ráfogtam . Mint a kisgyerekeknek . Nem nagyon érdekelt . Lassan sétáltunk a liftig. Az ujját folyamatosan szorítottam mert féltem hogyha elengedem egy helyben elalszom és akkor nem találok el a liftig. Pedig idefelé nem is volt olyan nehéz megjegyezni az utat . Mérgelődtem magamban . Egyszer csak megálltunk a lift előtt és Justin megnyomta a hívó gombot. .
- Justin megint fázni fog a lábam . – Mondtam a vállának dőlve.
- Majd …- kezdett bele .Aztán felkapta a fejét . – Aly maradj itt jó? Csak vissza szaladok a telefonomért. –Kihúzta az Ujját a kezemből és akkora lendülettel indult meg hogy azt hittem a hirtelen támaszhiánytól megfejelem a falat. De hála istennek megtámasztottam magamat a kezemmel . Lassan behajlítottam a falnak támasztott könyökeimet és a mellkasommal nekidőltem a falnak . A leggyorsabb álmossági tempómba megfordultam a hátamat nekidöntve majd egyszerűen lecsúsztam a földre.
Nem tudom miért lettem hirtelen ilyen álmos. Felhúzott térdeimre támasztottam a kezeimet és ráhajtottam a fejem .
Nem lehettem ott sokáig mert a lift csilingelésére lettem figyelmes.
Na most végy magadon Nagy erőt Al . Gondoltam magamban .
Amit leműveltem az csak tápászkodás lehetett mert egyensúlyom az sehol nem volt az álmosság miatt. De megoldottam . Külső szemlélő ha látta volna ezt a mutatványt biztos nagyot röhögött volna vagy azt hiszi részeg vagyok . A lift ajtaja tárva nyitva volt . Gondoltam bemegyek És megvárom ott Justint . Beléptem a liftbe de teljesen kiment a fejemből hogy az a hülye csempe az alján milyen r*hadt hideg így ugrottam egyet.Hát nem kiment a bokám? A nagy egyensúlyvesztéstől nekidőltem a Gomboknak és az ajtó bezáródni látszott.
- Al ! – Hallottam Justin hangját és nagy nehezen beugrottam a két ajtó közé .
Kicsit szorított a combomon, ami nagyon fájt Így egy kissebb sikoly kicsúszott a számon. De az ajtó szerencsére szétnyílt és nem roppantotta össze a lábamat.
Justin 2 másodperc múlva mellettem termett és beljebb lökött a liftbe.
- Úr isten! Jól vagy?!- Kérdezte kétségbeesetten .
Megpróbáltam ráállni a lábamra és ment is. Csak nagyon fájt.
- Kutya bajom . A hideg követ még mindig érzem .- Szisszentem fel .
- Jajj te… – Morgolódott és sajnálkozott egyszerre. – Nem gondoltam volna, hogy beveted magad a két liftajtó közé, ha utánad szólok .
Elém állta és Szó szerint a hátával neki tolt a lift falának. Akaratom ellenére is megfogta az egyik combomat és felrántott a hátára. Alig tudtam megkapaszkodni a nyakába . Azt hittem hátra borulok de a másik oldalán fellendülő lábamat is felkapta majd szépen egyensúlyba helyezte magát és ellépett a faltól .
Furcsamód a tükörrel szemben állt meg.
- Erre most szükség volt mi? – Kérdeztem flegmán a tükörből ránézve
- Szép kis hála mondhatom. - Nézett rám flegmán ugyan úgy a tükörből.
Igaza van . Rajtam segít és én még bunkózok is vele.
- Bocsi !- Bújtam hozzá a nyakához Hátulról .- Csak fáradt vagyok – mormoltam a nyakába .
- Semmi baj .- Mondta halkan és mikor felkukkantottam a nyakából láttam, hogy a lift sarkát bámulja. Nagyon koncentrálva.
Még mindig imádom az illatát. Megnyugtató számomra. És ismét hozzájutottam a drogomhoz csak ezúttal pár órás csomagolásban.Nagy nehezen kimásztam a nyakából és arcomat kifelé letettem vállára a fejem .
- Justin … - suttogtam . – Hány óra? 
Rámarkolt a combomra és megemelt kicsit és éreztem, hogy a ball oldalára dől és elengedi az egyik lábamat. Nem kellett sok már éreztem is hogy keze megint visszatér a lábamhoz és megint emel rajtam egyet óvatosan hogy biztosan fogjon .
- Éjfél lesz 10 perc múlva. Miért? –Kérdezte.
- Már 2 órája elmentünk. Ilyen gyorsan telik az idő? – Sóhajtottam egy nagyot .
Suttogott valamit, de nem hallottam.
- Hm ? –kérdeztem vissza már szinte tudatom alatt.
- Csak annyit mondtam hogy leérhetnénk már hogy le tudj feküdni. –Mondta kicsit élénkebben .
Tudtam hogy nem ezt suttogta mert az kicsit rövidebb volt ennél  a mondatnál de ráhagytam .
- Letehetsz, ha nehéz vagyok !- mondtam neki, de a fejemet nem tudtam felemelni a válláról .
- Örülni fogok, ha betalálsz egyedül az ágyadig. – Nevetett.
Éreztem, ahogy a háta rázkódik. Vicces érzés volt így én is elmosolyodtam.
- Menni fog? – Kérdezte költőien.
Ekkor a lift csilingelt egyet jelezve, hogy megérkeztünk. Iszonyat nagy erő kellett hozzá hogy felemeljem a fejem és életre keltsem magam, de sikerült . Nagy nehezen .
Justin megfordult és kilépett a liftből.
- Szerintem nagy kislány vagyok, odáig már eltalálok de köszike !
A lábaimat elkezdtem kilazítani szorításából és mocorogni kezdtem, hogy a  fenekem lejjebb csússzon és le tudjak csusszanni a hátáról. Vette az adást és elengedte a lábaimat. Kicsit bepucsított és úgy eresztett le lassan a hátáról . Majd kiegyenesedett és felém fordult .
- Na gyere az ajtódig elkísérlek hamupipőke. – Vigyorgott , de csak a száját láttam mivel a fejemet nem tudtam magasabbra emelni és egy fél fejjel magasabb volt nálam.
Kicsit lehajolt a kezemig és ismétt húzni kezdett. Hamar odaértünk az ajtóhoz .
Justin velem szembe fordult majd a hátam mögött benyitott az ajtón.
- Bocsi hogy nem hagytalak aludni . Többet nem fordul elő – mondta lehajtott fejjel .
- Ne bánd – suttogtam - Nagyon szép volt. – Mosolyogtam és megpróbáltam felnézni a szemébe. – A kilátásért megérte . – Nevettem el magam .
- Ahham - nevetett fel kínosan, majd fújt egyet.
Nem bukhatott ki ennyire, mert nem azt mondtam, hogy kösz a veled együtt töltött időt. Megsajnáltam .
- Tudod mit sajnálok amúgy? – Kérdeztem tőle a leg elevenebben ahogy tudtam .
Még mindig nagyon álmos voltam de meg akartam neki valahogy köszönni ezt az estét.
- Na mit ? – Kérdezte nagy mosollyal. De még mindig nem nézett bele a szemembe .
- Kaptam Justin Biebertől egy shaket és a felét ott hagytam . Kész pazarlás.  –mondtam durcásan .
- Te mekkora egy hülye vagy !- Röhögte el magát majd végre belenézett a szemembe .
- Jól éreztem magam! Köszönöm ! –Suttogtam
Megfogtam mind két kezét és egy puszi erejéig lábujjhegyre álltam . Jó nagy cuppanós de mégis gyengéd puszit adtam sima bőrére majd visszahelyeztem gyorsan a testsúlyomat hogy nehogy eldőljek. Bárcsak ne lennék most ennyire álmos.
Persze ezt megérezte és kivette bal kezét a kezemből és megtámasztott  a derekamnál.
- Na jó ez most béna volt . Hanyagoljuk !- Nevettem el magam mire ő is felnevetett.
Jól van Alyshon itt az ideje búcsúzni mert különben csak tovább égeted magad . Gondoltam magamban .
- Jó északát! - Hadartam majd se perc alatt belibbentem az ajtót és nagy lendülettel csaptam volna be , ha csak az utolsó centinél rá nem fogok a kilincsre és szép lassan és halkan, de nem csukom az ajtót.

Na jó bevallom ez elég érdekes volt! Az elmúlt pár hónapban soha nem voltam még ilyen nyugodt .
Szomjas lettem . Nagyon szomjas. Mintha, az eddigi összes vizet kiégették volna belőlem. Azt hittem megsülök. A hűtőhöz mentem és kivettem belőle azt a palack vizet ami ellen annyira tiltakoztam mert hogy van csapvíz is. Elővettem egy poharat és megtöltöttem vízzel . Most magamban megköszöntem Esmeének hogy gondolt rám. Ahogy megtöltöttem a poharamat éreztem, ahogy a pohár átveszi a víz hideg hőmérsékletét és izzadt tenyeremet lehűti.
A szám egyre jobban kiszáradt .
Gyorsan megittam a vizet és töltöttem magamnak még egy pohárral. Azt is gyorsan lehúztam majd kicsit lehűlve visszatettem a vizet a hűtőbe és a poharat meg halkan betettem a  mosogatóba.
Reméltem hogy senki nem virraszt a szobánkban mert akkor abból kikérdezés lenne . Ahhoz meg most nincs kedvem . Megint eluralkodott rajtam a fáradtság. A lábaim majdnem összecsuklottak .
Hát ez szörnyű. Meg kellett találnom sürgősen az ágyat.
Nagy nehezen bevánszorogtam az ideiglenes szobámba és óvatosan feküdtem le az ágyra barátnőm mellé, aki nagyban szunyókált. Gina és Cher még mindig úgy feküdtek, mint mikor két órával ezelőtt kimentem a mosdóba majd kisebb kirándulást tettem Justinnal a hotelben .
Nem érdekelt, hogy utcai ruhában vagyok. Nem voltam koszos . És most energiám sem lett volna lefürdeni .Elhatároztam hogy majd reggel vagyis később majd lefürdök.
Kifelé fordultam és úgy próbáltam elaludni de az egész testem lüktetett. Ezt az érzést utálom . Amikor már annyira fáradt vagy hogy nem tudsz aludni . Megfordultam , lehunytam a szemem de úgy  sem volt jó. A testem minden szívverést érzékelt és szüntelenül szétfeszített .
Hasamra feküdtem és a párnát kezeimmel fejem alá tűrtem , így se jó. Az istenit.
Felhúztam oldalasan a lábam. Nem érdekel, valamikor csak el kell, aludjak !
Nem gondoltam semmire. Hónapok óta most először történt meg velem hogy nem a jövőmön gondolkoztam  ,vagy nem egy új koreográfián törtem az agyam .
Nyugis volt ez az egy óra. Jó volt kicsit csodálni . Különlegesen éreztem magam . Szépnek éreztem magam anélkül hogy megfeszültem volna. Ritka eset hogy egy rég nem látott jóformán idegen ember mellett így felengedtem volna. Miért van rám ilyen hatással?
Ez volt az utolsó gondolat, amire emlékszem mielőtt az ágy magába nem húzott.

2011. június 21., kedd

15. Lift ... Shake ... Szerződés

Meghoztam a kövi részt :D Remélem tetszeni fog:D Kérek sok sok kritikáló kommentet :D 
Nagyon remélem hogy nem sietem el a dolgokat ezzel a kis fejivel . De Próbálom megragadni a lényeget. :)
Szenvedtem vele egy sort .. De szerintem megérte... Hát jó olvasás vélemnyét nem mondok a fejiről Azt rátok bízom .
Luvyall <3



- Justin te mit nem értesz azon hogy nem??? – Kérdeztem mosolyogva de felvont szemöldökkel .
- Talán nem szerepel ez a szó a szótáramban . – Mondta és széles vigyorral megint
meglebegtette a zacskót.
Már csuktam volna be az ajtót előtte de ő betette a lábát a réshez .
-Aly…- mondta elhaló hangon . – Hoztam shake-t . Csokisat . – Kis szünetet tartott.
Honnan tudja a hogy a csokisat szeretem . Kicsit lazítottam az ajtó tolásán hogy ne
fájjon neki annyira és ki tudja húzni de nem vette el a lábát. Magam sem tudom miért
utasítottam el ennyire. Talán álmos voltam . Nem nem voltam álmos . Egy cseppet sem .
- Apukád mondta hogy ezt szereted és hogy elrabolhatlak egy órácskára ha visszajöttem . –
Megint hallgatott . De még mindig nem mozdítottam az ajtón.
- Beszéltél apuval ? –kérdeztem .
- Igen és nem nem mennénk ki a szállodából .- mondta határozottan és kihúzta a lábát a
résből .
Nem válaszoltam neki . Akartam menni de valamiért mégis volt egy olyan nem kéne menni
érzésem .
- Miért vagy ilyen jó kislány? – Kérdezte.
Most megpróbál cukkolni? Hihetetlen egy alak. Vajon mit akarhat ?
Kinyitottam az ajtót és komolyan néztem rá .
- Te miért nem tudsz  aludni ?- vágtam csípőre a kezem .
Vigyorogva nézett rám .
Elálltam az ajtóból, de kérdő tekintette visszarántott.
- Most meg mi van ? Nem jössz be enni? – néztem rá morcosan .
- Nem .- Jelentette ki . – Gyere.- 2 szó és már csuklón is ragadott és húzott is maga után .
 Az ajtót is alig tudtam becsukni . Jóformán becsaptam . Nagyon reméltem, hogy senki nem
ébredt fel arra a kicsit nagy hangzavarra.
-Justin hová viszel ? – Kérdeztem miközben a folyosón húzott. Próbáltam a lehető
leghalkabban beszélni .
Nem is érzékelte a kérdésemet csak húzott tovább a lifthez. Majdnem orra estem a lift
előtt. Mikor beléptem a folyosó szőnyegéről a hideg csempézett liftbe akkor fogtam fel
hogy nincs rajtam cipő.
- Justin nincs rajtam cipő és elég hideg ez a valami .- hadartam emelgetve a lábamat.
Morcosan próbáltam rá nézni . De tényleg nagyon fázott a talpam .
- Gyere ide. – És azzal a lendülettel megölet.
- És most mit kezdjek az öleléseddel ? – kérdeztem flegmán
- Állj rá a lábamra te bolond . – mondta és megemelt egy kicsit .
- Justin tegyél le nehéz vagyok ! – Sipákoltam .
Fejét hátrébb húzta és a zacskós kezét a füléhez emelte.
- Ne visítozz már! – Szinte parancsolta . – Szerinted ha egy kézzel elbírlak nehéz vagy?!–
Mondta oktatóan .
Most vettem csak észre hogy csak egy kézzel emelt meg a derekamnál . Hát mondhatom tényleg
kigyúrta magát.
Óvatosan kitapogattam lábujjaimmal a  Cipőjét és kicsit mocorogva ölelésében jeleztem hogy
most már letehet.
Az arca elég közel volt az enyémhez. Kicsit zavarba ejtően közel . De ahogy elnéztem őt
nem zavarta.
- Megnyugodtál már? Vagy fázol még? – Mélyen a szemembe nézett.
Kit ne hozott volna zavarba?
- Igen köszönöm . – Kaptam el a fejemet és mereven a lift számlálóját kezdtem nézni .
Nem voltam tudatában semminek. Kényszeresen figyeltem egy pontot
- Hová  is megyünk pontosan? – Kérdeztem .
 Justin az én fejem mellé kapta az ővét és a számlálóra nézett.
- Ide! – Abban a pillanatban ahogy ezt kimondta már meg is állt a lift .
- És hol van az az itt? – Jobban megnéztem a kijelzőt és a legfelső emeleten voltunk .
Kilépkedett a lábán velem majd megállt a lift ajtaja előtt és várt. Vettem az adást és
leszálltam a lábáról . Kicsit hátrébb léptem és megigazítottam a ruhámat mivel amikor
felemelt meg amikor kijött velem a liftből a tunikám teljesen felcsúszott a csípőmig.
- Mivel nincs rajtad cipő azért a tetős projekt ugrott. Így le kell sétálnunk egy emeletet. –
Mondta és végignézett rajtam. – Kész vagy?
- Igen .- mondtam elhaló hangon .
- Akkor gyere. – Kézen fogott és megint húzni kezdett, de most már kisebb lendülettel.
Mintha tudná, hogy most már nem tudok megszökni . Vagy nem akarok megszökni.
Az elsőben biztos voltam hogy tévedne . Ha akarnék se perc alatt megszöknék előle . Biztos
hogy le tudnám rázni ha egy pillanatra is elengedné a kezem .
Hát igen a keze . A másodikban épp ezért nem lettem volna biztos. Olyan gyengéden mégis
erősen fogta meg a kezem, hogy azon ember csak meglepődni tudott volna. Magabiztos, de
mégis óvatos. Jóleső érzéssel töltött el. Biztonságot sugárzott. Emellett most úgy éreztem,
hogy vigyáz rám .És vigyázni is fog rám mindig.
A lépcső lefelé nem volt se meredek se szűk. Mégis úgy éreztem hogy orra fogok bukni .
Justin az utolsó lépcsőfoknál engedte el a kezemet és lassított a lendületén .Így teljes
mértékben vissza tudtam nyerni a biztonságos egyensúly érzetemet.
- Mindjárt ott vagyunk .- Mondta. És ismét meglódult ez úttal nem fogta meg a kezem csak
egyszerűen ment előre.
Miért éreztem azt hogy követnem kell . A lábaim akaratomon kívül indultam meg lassan utána .
Elindult a folyosón balra majd megint csak balra majd megint csak balra de az utolsó saroknál
elvesztettem a szemem elől . Végig mentem a folyosókon de nem találtam sehol .
Addig mentem míg egy óriási nagy üvegezett fogadó szerűséggel nem találtam magam szembe
A kilátás gyönyörű volt az éjszakai városra.
Valaki hátulról befogta a számat. Majdnem összeestem ijedségemben de nyugtató hangon
biztosított róla az illető hogy nem kell féljek
-Csak én vagyok az… – Súgta Justin a fülembe majd kikerült és az ablakhoz egyik legközelebbi 

székhez igyekezett.
Az egész teremben sötét volt. Az a kis világítás szűrődött be az utcákról amit az ablak
beengedett.
Gyönyörű látvány volt. Mi ezt miért nem láttuk a lányokkal? Hisz ezen az emeleten is voltunk .
Justin leült a bőr kanapéra és letette a zacskót az asztalra . Vicces volt ahogy a sötétbe
előhalássza a kaját maga elé majd kiemel egy poharat a zacskóból és a zacskót összegyűri.
Letette az asztal másik végébe a papír galacsint és megütögette maga mellett a kanapét. Lassan
indultam meg kitapogatva minden egyes kis kockát amire lépek.
Próbáltam a legkecsesebben menni felé. Ki tudja talán imponálni akartam neki.
Nem láttam az arcát. De a fények akik az ablakból szűrődtek be a háta mögött körvonalazták
alakját. Már nem egy kisfiú ült velem szemben . Hanem egy egyre magabiztosabb srác. Ha nem
tudnám, hogy Justin Bieber ül velem szembe akkor is próbáltam volna a legszebb formámat hozni
magamból . Ez az egész szitu teljesen új volt nekem . Lábammal két kicsi lépcsőt érzékeltem,
amit mint egy jó gát futó vettem az akadályt. Lassan sétáltam az asztal elé és a kezemmel
megtámasztva megálltam előtte és kihúztam magamat.
Justin tekintetét végig éreztem magamon. Kicsit bedőltem, hogy jobban lássam a kilátást így
hajam lassan csúszott előre a vállamon a mellkasomhoz.
Valamiért most kicsit szebbnek és különlegesebbnek éreztem magam . Ott abban a pillanatban .
Amúgy mindig is tudtam hogy nem vagyok szépség király nőnek való. Egy átlagos lány voltam a
minden napokban . De ez most más.
A kilátás meseszerű volt. Az esti fények csodálatos hangulatot biztosítottak . De ebben az
esetben nem Egy McDonald’s os kajálásra vagy éppen arra hogy Justinnal Legyek . Elbűvölt mégis
a látvány . Szinte kábulatba ejtett a félhomály .
- Gyönyörű .- Csúszott ki a számon . Bár nem bántam ez volt az igazság.
- Nem kell a shaked? – Justin hangja gyönyörűen csengett ezen az estén még ha ilyen egyszerű
és illúzió romboló képet is tett fel .
- De .- mondtam és becsúsztam vele szembe az asztalhoz és lehuppantam a hideg bőrre.
Elém tolta a shaket de nem foglalkoztam vele . Felhúztam a lábaimat és a kezeimet rátéve
támaszt nyújtottam az államnak és úgy figyeltem a kilátást. 
Zacskók csörgését hallottam csak . Hát mit ne mondjak Justin is pont jókor tud enni .
Nagy levegőt vettem és csodáltam tovább gondolatok nélkül a tájat.
- Engem is ugyan így elkápráztatott az első alkalommal mikor itt voltam . –Szólalt meg Justin .
Államat nem vettem le a kezeimről csak arra fordítottam a fejemet.
Justin Elégedetten nézett rám . Látszott rajta hogy tetszett neki ahogy elkápráztatott ez a hely.
- Én is voltam már itt…- mondtam elégedetten . – Délután mikor te aludtál . – Vigyorogtam .
Mosolygott egy kicsit majd kinézett az ablakon ő is. Vártam a reakcióját, ami meg is érkezett
3 másodperccel később .
- Nap közbe le vannak húzva a sötétítők és kártya partikat rendeznek .- Nézett rám vissza
győzedelmesen .
Ezen csak mosolyogni tudtam . Meglágyult a szívem . Nem akartam vele versenyezni. Most egy jó
nagy beszélgetéshez lett volna kedvem a leginkább .
- Tény Éjjel sokkal szebb . - Bámultam vissza az ablakba.
Megint csak a zacskó csörgésére lettem figyelmes.
Én bunkó még csak azt sem mondtam neki h jó étvágyat.
- Jó étvágyat! – Suttogtam szégyenlősen ránézve. Mire abba hagyta a rágást.
Szerintem nem tudta hogy most hogy köszönje meg teli szájjal . Filózott kicsit de aztán csak
kellemetlenül bólintott egyet és tovább rágott.
Ezen még szélesebben mosolyogtam majd ő is csak mosolygott.
- Biztos nem vagy éhes? – Kérdezte miután lenyelte a falatot.
- Tutira .- Bólintottam nagyot.
Ránézett a Shakemre és tudtam ,hogyha nem kapok utána akkor tovább szekál a kajálással . Így
gyorsan előre kaptam a Shakért és belekortyoltam .
- Te aztán meggyőző egyéniség vagy . – Mondta huncutul .
A szívó szállal a számban megrántottam a vállam és ismét kibámultam . Könyökömet a térdemnek
támasztottam és a tenyeremnek nyomtam a fejem. Másik kezemben a hideg Shake amiről lefolytak a
kezemre a kicsapódott víz cseppek . Szorosan ölelgettem magamhoz és kortyolgattam bele sokszor
kicsiket. De a szívó szálat nem vettem ki a számból .
A lámpák sorban égtek mintha valami gyönyörű nyakláncot alkotnának ezzel a kis város köré .
Mama mindig mindenben van valami szép csak meg kell látni . Ezt akkor mondta mikor Nellyt a
kiskutyámat kaptam tőle mikor nálunk nyaralt pár éve.
Mikor hazaállítottunk a kis goldimmal szülinapomra anyunak nem nagyon tetszett az ötlet.
„ Minek neki kutya hisz még magáról sem tud gondoskodni és nézd meg milyen kis szakadt kutyus . Szebbet nem találtál? „
Akkoriban nem fogtam fel azt amit anya mondott de valamiért megmaradt bennem . Nem bántásképpen
mondta már akkor tudtam . Egyszerűen felszült volt. Akkoriban nem jött úgy neki össze a munka
ahogy ő várta.
Mama akkor mondta hogy ne legyek annyira elkeskenyedve.
Alig várom már hogy találkozzak vele .
- Min gondolkozol ennyire? – Zavart meg Justin .
- Honnan veszed hogy Gondolkoztam is valamin és nem csak bambultam ki a fejemből. – Néztem
rá kérdőn ? Ennyire átlátszó személyiség lennék?
Éppen összegyűrte a 2. szendvics zacskóját  és hátradőlt a székben .
- Hát már 20 perce bele se szívtál a shakedbe – Mondta –De csak egy ötlet volt .
Lehajtottam a fejemet és mosolyogtam .
-Mi van veled mostanság de most komolyan . Mondj olyat amit nem tudok még. – kérlelt és előre
könyökölt az asztalra .
- Miért rólam beszéljünk? – Kérdeztem mosolyogva .
- Mert a te életed talán érdekesebb mint az enyém - Mondta .
Ezen nagyon meglepődtem .
- Mondod ezt te aki világot látsz . – Mosolyogtam rá
Nem akart erről beszélni mivel csak vállat rándított és keserű képet vágott .
- Mióta táncolsz ? – Kérdezte .
Hát persze hogy tereli a témát . Miért is ne. De nem leszek tolakodó így nem tértem vissza az
előző témára.
- Már mikor anno találkoztunk akkor is táncoltam . Elég komolyan .- mosolyogtam bele a
mondandómba . – Annyi különbséggel hogy most teljesen máshogy  kell meglátnom a dolgokat a
világgal kapcsolatban .
- Ez hogy érted? Hisz legutolsó tudomásom szerint a tánc az életed. – Érdeklődést láttam a
szemeiben . A vak is látná a csillogó szemeit a sötétben .
- Tudod jövőre vagyok utoljára az iskola padban . És el kéne döntenem hogy mit is akarok
kezdeni magammal ha kikerültem az iskolából .
- Hát ez kemény. – mondta és hátra dőlt.
- Hát igen .
Kellemes csend ült be közén de iszonyat sok gondolat menetet elindított az eddig elég nyugodt
fejemben.
- Tudod ...- Kezdtem bele halkan és kinéztem az ablakon (talán mert úgy nem éreztem annyira
kínosnak )- Ha táncolok nem gondolok semmire …. Vagyis – röhögtem bele – Gondolok valamire ,
de csak az őszintére. Akkor mindig önmagam vagyok . Nem gondolok a jövőre.- fordultam vissza
felé
- Ugyan így vagyok az énekléssel .- Mosolygott . Hangja nem volt olyan erőteljes, mint ezelőtt.
Olyan nyugodtnak látszott.
Nem játszott meg senkit . Ezt vettem észre rajta. Nem láttam és hallottam most belőle senki
mást csak saját magát.
- Mutasd meg hogy táncolsz –Mondta .
- Nem – mondtam határozottan és  ismét kibambultam az ablakon. Nagyot kortyoltam a Shakembe
ami már teljesen megolvadt a kéz melegemtől .
- Jó akkor ne .- Mosolygott. – Ne durcizz be. Beszéljünk másról. Olyan rég beszéltünk
Hát igen , nagyon nagyon  rég. És ki miatt nem is beszéltünk?
- Justin … - Kezdtem bele határozottan – Miért tűntél el?
Az arcáról eltűnt minden jókedv és felvette azt a lelki ismeret furdalásos fájdalmas arcot.
- Hosszú lenne elmagyarázni . Nagyon haragszol érte? – Kérdezte de nem nézett bele a szemembe
hanem az asztalt leste.
- Tehát neked ez a tabu téma . De jó lenne róla beszélni, mert igen nekem nagyon rosszul esett. –
Hajtottam le én is a fejem .
- Sajnálom . Csak … - Itt elhallgatott .
Felkaptam a fejem . Ahhoz túlságosan is érdekelt hogy most befogjam a számat.
- MI csak? – Kérdeztem a legkedvesebb hangomon .
Felnézett rám és csak kiröhögött… Kérdőn néztem rá mert azt hittem engem röhög ki
- Ne értsd félre nem rajtad röhögök . Hanem kínomban .
Nem tudtam mit kezdeni ezzel a viselkedésével . Kis idő után magához tért.
- Feltehetek 50 kérdést? – kérdezte.
Ennyi??? Téma terelés lenne?
- Nem válaszoltál a kérdésemre majom gyerek – Mondtam neki kikerekedett és komoly fejjel .
- Ha válaszolsz 50 kérdésemre akkor elmondom . – Mosolygott.
- 5 kérdés nem több – Eszem ágába sem volt 50 kérdésre várni .
- 40.
- 10
- 30
- Max 15 és vagy megelégszel vele vagy elmegyek .- mondta neki tök komolyan
- Okés akkor 20 kérdés. – mondta az asztalra dőlve.
- Legyen 20 és utána elmondod a választ hogy miért szívódtál fel se perc alatt.
Keserű arcot vágott de bólintott.
- Megegyeztünk – nyújtottam felé a kezem .
Határozottan ráfogott a kezemre és ezzel meg is kötöttük a „szerződést” .