2/9(74. fejezet) Our Love on TV... "hogy mit fogok mondani Justinnak? "...

Tudom ez így most csúnya... De nagyon rövid részt hoztam ... azzal nyugtatom magam hogy ezután a rész után tudjátok majd hogy mi jön ... és oda van pár ötletem :) tudom hogy már nagyon várjátok...ezért nem akartam nagyon elcécózni :) Meg mellesleg nem is volt SZABAD időben gazdag életem :S Hétvégén viszont nem leszek itthon.. tehát még azt se tudnám mondani hogy majd ma megtoldom egy kicsivel, meg szombat reggel : / azért remélem tetszik... még egyszer bocsánat a hosszáért... tudom tőlem nem ilyenhez vagytok szokva de majd legközelebb ;) ÉS A VÉGÉÉRT PLÍÍÍÍÍÍÍS NE UTÁLJATOK :$

LUVYALL

 

*Justin szemszöge*

- Mondták, már hogy őrült vagy? – Scooter idegesebb volt, mint én, de be kell vallanom most nem segített, hogy nem tudom, mik lesznek a kérdések. Ujjaimat tördeltem és nagyokat nyeltem. Próbáltam magamat azzal nyugtatni, hogy Elen jó fej! Nem fog lenyelni élő adásba, emellett pedig szokott figyelni azért arra, hogy mit kérdez és hogyan.

- Nem mondták még, de ez így lesz jól. – talán magam is próbáltam nyugtatni ezzel de mi mást mondhatnék ? Aly is bízik bennem.

- Jó ötlet, de még meg gondolhatod magad. Ha most ”vallasz”…- mutatott idéző jelet a levegőbe drámaian – akkor onnantól kezdve számíthatsz rá, hogy az újságok, nem szálnak le rólad, és az interjúid fele a magán életedről fog szólni. - mondta azt, amit tudtam, de demokratikusan és határozottan válaszoltam.

- Az újság írók kevésbé érdekelnek mint a paparazzik Scoo, Ez az egyetlen esélyem hogy a magán életem valamelyest titok maradjon , és ha esetleg mostantól kezdve 99x is kell átszállnom azért hogy lerázzam őket és találkozhassak Alyvel akkor megteszem!

- Nagy gyerek vagy. Testőrt tudok melléd biztosítani , de azt hogy a magán életed rendbe legyen, az én nem tudom garantálni. –mondta kezét vállamra helyezve. Gondlom nyugtatás képpen . Amit biztos megháláltam volna, ha hatott volna. Egy kedves mosolyt küldtem felé majd egy statiszta, aki az előbb erre járt felkészíteni, ismét elment mellettünk és jelzett, hogy kövessem. – Drukkolok érted kölyök!- Szólt utánam Scoo. Én pedig bólintottam egy”köszönöm” félét.

*Aly szemszöge*

- Cher! Hol a fenében vagy?! – kétségbe esetten kiáltottam hátra a konyhába a nappaliból, pedig nagyon jól tudtam, hogy csak iszok. – Kezdődik!- ripakodtam és még jobban össze húztam magamat a kanapén.

- Itt vagyok! – nyugtatott és ekkor két pohár narancs lével lépett be a nappaliba .

- Most megy be! - a távirányítóért nyúltam és feljebb hangosítottam a tévét.

Cher letette a poharakat az asztalra. majd leült a mellettem lévő fotelba. Mind ketten a tévére figyeltünk. Jaj Justin csak ne rontsd el !

*Justin szemszöge*

- Szerbusz haver! – Elen hozta a formáját. Leültem a piros fotelbe és intettem egyet a közönségnek.

- Mizujs Elen? – Fordultam felé , és próbáltam lazán felfogni ezt az egész dolgot.

- Köszike hogy ismét meglátogattál! Bár bevallom megvárakoztattál, talán elfeledkeztél rólam Justin Bieber!? – Elen karakterét régebben könnyedén tudtam kezelni, de most csak kínosan elmosolyodtam és valami válaszon gondolkoztam, talán mert tudtam, hogy miért is vagyok itt pontosan.

- Én ?!- mutattam magamra és játékosan kihúztam magam .- Rólad?!- Mutattam rá és kiskutya szemeket bevetve – Elen hogy gondolhatsz ilyet ?! –zártam le ennyivel az én részemet.

- Hát mondjuk, tudom hogy elég elfoglalt vagy mostanság…- sóhajtott nagyot .- De úgy hallottam hogy az ünnepeket azért a családoddal töltötted. –mondta és viccet félre téve elmosolyodott.

- Igen kicsit kikapcsolódtam és meglátogattam a szeretteimet. Én se hajthatok állandóan, hisz mindenkinek jár a pihenés nem? – kérdeztem költőien , filóztam rajta hogy bele vágjak e a téma közepébe, de úgy véltem inkább nem ásom meg előre a saját síromat…vagy másképp kifejezve ha nem szükséges nem megyek a tűz közelébe amíg nem muszáj. – Kicsivel több, mint egy hét múlva pedig ismét kezdődik a munka. - mosolyodtam el kedvesen.

- Ezt örömmel hallom és hogy vannak a testvéreid? – kérdezte érdeklődve, a közönség felujjongott. – Látom nagyon örültek neked. - Ellen a mögöttünk lévő képernyőre mutatott, amire kivetítettek egy képet rólunk, pontosan egy nappal a haza látogatásom után készült készült, amit Alyvel tettem meg. Ő csinálta a képet az én telefonommal és rögtön tweeteltem is. Éreztem, hogy közeledünk a bizonyos kérdés felé,de még kerülgeti a forró kásást.

- Nagyon édesek és úgy nőnek minta gomba! –visszagondoltam arra pár napra és emlékeimből egy csomó dolog elő ugrott. - Így hogy kevesebbet látom őket sajnos… – gördítettem le őszintén a számat-… jobban feltűnik a változás, aminek a nagy részéből kiesem. Viszont Jessy már majdnem hogy folyékonyan mondja nekem a magáét, Jaxon meg biztos vagyok benne, hogy nagy bringás lesz.- elmosolyodtam .

- Biztos hiányzol nekik, ahogy gondolom a barátaidnak is. – kezdett csevegésbe.

- Ők még kicsik , nem fogják fel annyira ezt a dolgot,a barátaim pedig hál istennek mindig mellettem vannak, és most kihasználtuk az alkalmat és jót lógtunk együtt élőben a szabadban nem pedig a gépe lőtt. – Vigyorogtam Elenre. Ez a téma valamelyest elterelte a gondolataimat.

- Hát igaz! Az igaz barátok mindig igaz barátok maradnak. - mondta bölcsen –Mint ahogy mi is ugye Jus. - könyökével megbökte az én könyökömet ezzel adva a show hangulatát, mire elmosolyodtam és bólintottam.

- Természetesen Ellen, te vagy az én különleges barátom! - mondtam komoly fejet vágva.

- Te akkor megosztod velem azt a rém hírt miszerint Lady Gaga megint beelőzött a Twitteren? – jó fejnek tűnt de olyat kérdezgetett amire minden rajongóm kíváncsi általában .

- Igen, nem rég a napokban. - mosolyodtam el, igazából már rég nem versenyre ment ez a dolog, talán eleinte,de már nem zaklat fel annyira a dolog, mint kis pisisként. – De nem zavar mert a követőim száma viszont nem csökkent !- mondtam határozottan- Tehát nem arról van szó, hogy most a rajongóim átpártoltak volna vagy ilyesmi. Ugyan annyira szeretnek és én is ugyan annyira szeretem őket. Csupán arról van szó, hogy Gaga újabb követőkre tette szert, de nem veszem fel ezt a dolgot, hisz a rajongóim ugyan úgy szeretnek és ez a lényeg nem? –igazándiból nem kérdeztem csak kicsit úgy hangzott.

- Hát ha ennyit Tweetelsz nekik akkor persze hogy szeretnek . – éreztem hogy most jön aminek jönnie kell. Közelebb hajolt hozzám és ujjával maga felé hívogatott mintha suttogni akarna valamit nekem. Közelebb hajoltam. – Te Justin? – úgy csinált mintha suttogna és erősen koncentrált a közönségre. Természetesen minden jól vissza csengett a  hangszórókból mert a portok a pólóinkra voltak akasztva. – Valaki feltörhette a twitteredet. – elhajolt tőlem és egy idióta vigyort küldött a közönség felé mintha azt leplezné, hogy az előbb olyat kérdezett amit nem szabadna tudniuk . Kicsit megfeszültem ,majd becsuktam szemeimet és rögtön láttam magam előtt Aly mosolyát mikor eljöttem tőlük Usherrel. Értünk! Értünk teszem meg!

- Nem . Senki nem törte fel a Twitteremet , arról már rég értesültem volna , hisz a twitter vezetőségével is jóban vagyok. –arcom elkomolyodott. Ellen kételkedve nézett rám egy észrevehetetlen pillanatra majd folytatta a műsort.

- Akkor te töltötted fel ezt a képet pár nappal ezelőtt? –kérdezte kedvesen és ismét hátra fordult a képernyőhöz. Hátra fordultam és tökéletesen láttam magamat a homályos teremben. Kincsem arcát kezembe véve takartam,hihetetlen mekkora mázli, hogy nem látszik gyönyörűarca, így megtarthatom még magamnak egy darabig, ő az alkaromra csüggesztette kezeit. Fehérpólója elütött az én fekete pólómtól és tökéletesen látszott, ahogy a két szín mellkasunknál egészen csípőnkig össze olvad. Pont az a pillanat, amikor szemit bűvölve próbáltam belé lelket önteni. Nagyot nyeltem és szép lassan fordultam vissza Elen és a közönség felé. A karfába markoltam és egy nagy sóhajjal össze gyűjtöttem a lehető legtöbb lelki erőmet amit tudtam .

- Igen ezt a képet én postoltam ki.- a közönség felől pusmogást hallottam , Ellen is lesokkolt egy percre, szemei elkerekedtek , fázis késésesen de vissza rázódott.

- És ki ez a lány? Mesélsz nekünk róla? – kérdezte zavarodottan.

- Ő a kedvesem! – a válasz rögtön jött, magabiztosan és egy jól esőmosollyal, az adás eddigi részében az első, jól esett kimondani. Valahol viszont biztos elvörösödtem kicsit.

- És hol ismerted meg? –Ellen még mindig nem fogta fel a reakciómat,nem tudott a szokásos bohóckodós kérdéseket feltenni .

- Az hosszú történet. – mosolyodtam el .

- Mióta vagytok együtt őőmm… elnézést hogy is hívják a kedves barátnődet? – kérdezte egy mosollyal.

- Szerintem nem számít mióta és hogyan ismerkedtünk meg, Az számít hogy most van nekem és szeretem . – Mondtam büszkén, végig rá gondoltam.

- De a nevét még mindig nem tudtuk meg. – mondta most már faggatózva és még közelebb hajolt egy sejtelmes mosolyt megeresztve. Valószínűleg most fogta fel hogy az ő műsorában említem meg először.

- A neve szeretném, ha titok maradna! Szeretem őt és semmilyen téren nem vonom össze a munkát a magán életemmel. - Így próbáltam ezzel a  fotósoknak üzenni egy apró hazugságot miszerint”munkába menet és jövet” ne keressék mellettem. Ő különleges . Annyit elárulhatok hogy különleges számomra. – Mondtam elmélázva kicsit.

- Tehát Justin Bieber Selena Gomez után ismét szerelmes! – Ujjongott Ellen a közönség felé, akik nagyja részt tinikből álltak. Kicsit össze szorult a gyomrom mikor láttam, hogy csak a fele ujjong a hírem hallatán . Számítottam rá hogy ugyan az lesz a reakció a hír hallatán, mint anno Selenánál .

- Csak annyit kérnék a rajongóimtól, hogy fogadják el őt, még ha nem is tudják ki ő ,és fogják fel pozitívan. Nem fogom őket elhanyagolni, ugyanúgy velük leszek, mint eddig…

 

***

*Aly szemszöge*

Az ideg szétszaggatott és egyszerűen fogalmam se volt most mit csináljak. Ott ültem az ágyamon, előttem egy bőrönddel, ami azt mondták pontosan elég lesz az egy hetek kis kiruccanásunkra. Mindent bepakoltam már. Nem hiányzott semmi, harmadjára néztem át a bőröndöt mikor be akartam zárni éreztem. hogy valami ott lent alul nincs rendben. Betettem az utolsó dolgot, aminek semmi keresni valója nem lett volna ott szívem szerint, egy tamponos dobozt. Az életben csak akkor bassza alád valaki a teveidet, mikor már azt hiszed, hogy biztosan a fejed fölött tartod őket. Behoztam a cipzárt a bőröndömön és hanyagul vetődtem hátra az ágyamon. Miért pont ma? Miért pont ma kellett megjönnie? Komolyan kérdezem?! Akaratom ellenére idegesítettem fel magam fejfájásig majd hányingerig. Le kellett, dőljek. Mi ez, ha nem dráma? Széttártam karjaimat az ágyon és fejemet oldalra billentettem, hogy az órára tudjak pillantani. Fél hét .A gépem este 9 kor indul , anyuval 8 kor indulunk el itthon a reptérre. Érdekesen öltöztem fel, állapítottam meg magamban. Itt tombol a hideg és a kabát sem árt, sőt nagyon is jól jön, ahová pedig készülök, elméletileg még a bugyi is le fog rohadni rólam a melegben. Egy fekete harisnya volt rajtam, amit terveztem majd a repülőn levenni, egy rövidnadrággal és egy laza fél vállas pólóval. Azért az ágyam szélére készítettem egy pulóvert is és tervben volt, hogy a kabátot is felveszem. Gondolataimat elrontotta egy csúnya görcs, ami a hasamba keletkezett. Az istenit Évába! Miért kellett neki havi részletfizetést kérnie, mikor isten megfenyegette, hogy a vérével lakol tetteiért?! Kicsit ingerült voltam, talán azért is, mert a terveim a vártnál rosszabbul alakulnak. A kérdés az volt, hogy mit fogok mondani Justinnak?