55. Csak bólintottam...

Nahh ... az van hogy ma este nem leszek itthon.... megyek b nőmhöz...és az 55 a szerencse számom.. ha geciségnek hangzik ha nem ...ide időzítettem ahogy lehet ezt a részt... remélem hogy ezzel a résszel boldoggá teszek mindenkit :D XD és hogy a szerencsém megmarad hogy ezek után sem fog eltunyulni vagy unalmasodni a történetem... egy gond van ... ebben kételkedem... viszont azon leszek hogy ez ne így legyen ... ameddig tudok ezek után is írni fogok.. remélem izgi részeket... de ha mégsem akkor már van egy pár ütletem egy új sztorihoz...Jó olvasást ...remélem jó sok komit kapok.. mert szerintem legközelebb csak szombaton lesz rész .. vagy vasárnap :// Sajnálom... de néha nekem is kell kikapcsolódnom és aludnom .Sajnos tanulnom is ... és ohh jehh ismét egy szerelmi bánattal kűzdöm...tudom tetszik hogy naponta volt rész... de tény és mindenki aki ír tudja hogy megterhelő...legalábbis szerintem...nem akarok kényszerből írni mert akkor én magam is bevallom pocsék részeim születnek .. nahh nem ír tovább a szám ... jó olvasást.

Luvyall<3

- Nem . De gondolom elmondod. –Mosolyogtam értetlenül.

- Rég láttam Justint és olyan számomra mintha a bátyám lenne.- kicsit furcsálltam miért kezd nekem mesélni de hagytam  - Be kell valljam kislányként nagyon rajongtam érte. Sőt ő volt az én nagy szerelmem. Az első nagy szerelmem.  - furcsa miért mondja el ezt nekem, és bevallom mióta szóba jött hogy oda volt érte meg vissza a kedvem is elment a hallgatástól. – Látom az arcodon mit érzel . Ne félj ! Nem akarom lenyúlni . –mintha egy elefántot emeltek volna le a mellkasomról. – Még mindig ott bujkál bennem iránta a nagy első szerelem nyoma de az teljesen eltörpül a mellett amit most érzek . – itt befejezte. Engem viszont érdekelt hogy mi is törpíti el ezt a dolgot, szerelmet Justin irányába.

- Ezt nem értem. - mondtam ki egyszerűen és egy elég furcsa fejet vágtam hozzá . Kicsit felnevetett.

- Barátom van. Lassan már egy éve. Justint pedig Usherrel való első találkozója óta ismerem .- mondta ki egyszerűen és játékosan meglökött kicsit. – Nagyon jól vagyok vele. - szemeim kitágultak.

- De azt mondtad még csak 16 éves vagy. – támadtam rá , pedig nem akartam inkább csak meglepődtem.

- Igen .- nevetett –És?- hangjába nem volt semmi bántó és nem hiszem, hogy sértésnek vette hangsúlyom.

- Ilyen fiatalon? – hangom most már vissza fogottabb volt.

- Nem a kor számít kicsi szívem , és amúgy is. Bajod van a korommal?- Poénkodott.

- Nem semmi az égvilágon .- mosolyogtam majd felhúztam a lábaimat.

Csend ült be közénk. Felhúztam a lábaimat törökülésbe és úgy kémleltem a messzi tájat ami már besötétedet. Viszont az amit láttam sokkolt. Mind két barátnőm smárolt a mellette ülő fiúval … Mi van emberek? Meg hülyültetek? Persze jó értelemben .

- Te látod azt, amit én látok? – kérdeztem csodálkozva.

- Ahham - mondta egyszerűen vállat vonva. Sokkolva ültem ott és csak vigyorogtam ,nem tudom hány percig.

- Szépség! – Justin hangja teljesen kizökkentett csodálkozásomból. Felé kaptam a tekintetem . mire rám mosolygott az ajtóból. – Nem vacsoráztál valami sokat. – mondta majd felém dobott egy almát. Amit elkaptam ésaz ölembe tettem kezeimmel eggyütt

- Én ? Szépség? És mi az, hogy ne ettem eleget? – néztem rá vállam mögé bújva szégyenlősen.

- Szerintem én lépek , Fürcsi és elteszem magam holnapra .- Rose pillanatok alatt kelt fel melőlem mire vállam kicsit meg görnyedt így bújócskám véget ért.

- Fáradt vagy? –kérdeztem értetlenül. Nem jutott jobb kérdés az eszembe .

- Már nagyon punnyadok –mondta és Justin mellől még dobott nekem egy kacsintást. Furcsán megköszörülte a torkát majd oldalba bökte Justint is.

- Auuu.. Jó éjt Szöszi!- Justin oldalához kapva jött kijjebb a teraszon.

- Mindjárt megyek én is.- mondtam neki

- Nem kell sietni!Úgy látom lesz társaságod. - azzal megfordult és kezét felemelve intett egyet. Kicsit érdekes volt ez az egész dolog.

- Edd meg az almádat!- Parancsolt rám Justin .

- Nem kívánom. - Mondtam majd letettem a gépem mellé.Lopva megnéztem, hogy anya írt e de nem .

- Egész nap olyan furcsa voltál. – mondta majd leült mellém .

- Fáradt is voltam, meg még új ez a hely nehezem szokom. –mikor kimondtam én magam is rájöttem, hogy ez mekkora hazugság volt.

- Al…- hangja megértő volt és egyben szívemnek nagy öröm. – Akkor most kérem az igazat.- se perc alatt az ölébe húzott és derekamon összekulcsolta a kezeit Kezeimet nyakára csúsztattam és bele fúrtam az arcomat a nyakába. Nagyon kellemetlenül éreztem magam . Főleg azok után amit Rose elmesélt. Nem akartam neki elmondani .

- Egész nap felém sem néztél …- böktem ki . Nagyon hülyén éreztem magamat. Ha együtt lettünk volna még akkor sem vádolhattam volna meg ilyesmivel .

- Jajj butusom ! – sóhajtott fel majd nyakát elhúzta rejtekhelyemtől. Keze combomra csúszott és nyugtatóan simogatni kezdte.

- Justin tök hülyén viselkedtem . – vallottam be majd lehajtottam a fejemet hogy a hajam eltakarja az arcomat. De nem jött össze ő ennél cselesebb volt. Hajamat fülem mögé tűrte és felbillentette az államat.

- Féltékeny voltál Rosera? – kérdeztem szememet pásztázva. – Ez volt a baj? –mosolya perpillanat idegesítőbb volt bárminél . Mert telibe találta az igazságot.

- Miért kellett kimondani?- kérdeztem komolyan de próbáltam vicces lenni .

- Csak mert teljesen fölösleges volt ugye tudod. Rose nekem csak egy nagyon jó barát. –mondta majd adott egy puszit az arcomra.

- Akkor sem néztél felém egész délután. - Álltam fel az öléből. Persze ez már csak egy kis játék része volt , ami idő közben az én ördögi fejecskémből kipattant . Ezt a vigyorért kapod Justin.

- Akkor sajnos az egész estét veled kell töltenem hogy bepótoljuk. - állt fel és nyomott egy puszit az arcomra.

- Az a baj hogy ezt egy puszival és egy aranyos szóval nem lehet elintézni.- mondtam vigyorogva mire vette a lapot.

- Ha azt mondom, hogy nem fair az, hogy a fiúknak ilyesmi kijár én pedig tegnap óta nem is láttam ilyet? – Csücsörített.

- Szólj Rosenak – Ezzel ott hagytam és bementem a házba.

Talán nem ezt kellett volna mondanom . Nem biztos hogy jó néven fogja venni sőt talán meg is bántom. Az emeletre mentem. Nem apuékhoz , inkább lefeküdtem volna . Valamiért úgy éreztem nem volt helyén való az amit Justinnak mondtam . A a folyosón sétáltam a szobánk felé mikor hallottam hogy valaki jön utánam . Hátra kaptam a fejemet de az illető már mögöttem volt és átkarolta a derekamat. Tolt volna befelé a szobánkba de én hirtelen ellent tartottam .

- Rose bent van és alszik .- fogalmam sem voltmiért mondtam talán mert nem akartam hogy felébresszük vagy talán mert csak olyan hosszúnak tűnt ez a  fél nap hogy csak vele akartam lenni .

A következő pillanatban levette a kezét a kilincsről, újra derekam köré fonta kezeit majd megemelt és behúzott a háta mögött lévő szobába. Időm sem volt feleszmélni már bent is voltunk ő becsukta az ajtót , nekidőlt ,és magához húzott.

- Csak hogy tisztázzuk. - kezdte el komolyan .- Nekem nem Rose csókja kell hanem a tiéd.-csípőmnél fogva közelebb húzott magához .

- Tehát úgy gondolod, még válogathatsz is?- kérdeztem vigyorogva.

- Reménykedem benne. –Suttogta. Egyikkezét elvette onnan ahol volt és egy mozdulattal lekapcsolta a lámpát. Korom sötét lett , de a keze már vissza is került a derekamra. Leheletét egyre közelebb éreztem számhoz. Nem tudom hogy jött de eltoltam tőle magam és hátrálni kezdtem . Kis kuncogás közepette hátráltam tőle. Hallottam a lépteit hogy ő is közeledig felém . A hátrálás viszont akkor fuccsolt be mikor neki ütköztem valami keménynek .

- Au!- a hátammal nekimentem valaminek mire az meg szóllat . Ezek után kiderült hogy egy rádió az. Justin nevetésbe tört ki.

- Justin ez nem vicces!- mondtam neki hátamat dörzsölve majd kicsit oldalazva most a falnak ütköztem. Ahogy rászóltam viszont abba hagyta a nevetést. Ekkor figyeltem csak fel a számra ami szólni kezdett. (Christina Aguilera - Walk away). Biztos CD-ről ment , de ez akkor is irónikus.

- De akkor is hangulatos. - hangja vággyal volt teli és már nagyon közel volt annyira közel hogy kezét már a csípőmön éreztem ,ismét.

- Viselkedtél ma olyan jól mint a barátaid? –kérdeztem tőle kacéran és kezeimet mellkasára tettem . – Justin rajtad nincs póló!- mondtam miközben a pillanat hevében megpróbáltam magamtól ellökni de nem ment.

- Igen jól viselkedtem ma .És gondoltam így is meleg lesz . – nem tudtam mit tenni elnevettem magam .

- Oké ez szerintem is erőltetett volt, de legalább jó lett a hangulat. - homlokát enyémnek döntötte és úgy kuncogtunk együtt mikor elhallgatott akkor belém is belém fojtotta viszont a jó kedvet.

Mellkasa nagyokat emelkedett. Nagyon figyelt a lélegzetére ahogy én is . Kicsit jobban neki nyomott a falnak mire a koncentrált lélegzet vételemből egy halk nyögés lett. A zene is rátett egy lapáttal a hangulatra . Kezemet lassan felcsúsztattam mellkasáról nyakába ezzel utat adva neki. Keze automatikusan simult arcomra majd már csókolt is. Ajkai lassan tépték enyéimet . Rögtön vissza csókoltam . Annyira jól esett. Teljesen feltöltött energiával . Keze lassan indult el fel az oldalamon majd mikor mellem vonalába ért lassan indult vissza és simította ki az előbb felgyűrt anyagot , de nem állta meg ám , keze tovább siklott fenekemre onnan pedig combomra. Lábamat felemelte oldalához de egy percre nem engedte volna el de keze végül térd hajlatomnál állapodott meg ezzel viszont azt érte csak el hogy ennél is jobban neki préselt a falnak . Kinyomta belőlem az összes szuszt de még élveztem is . Viszont levegőhöz kellet jutnom . Választhattam . Őt a karom jobban vagy lélegezni ?

- Justin… – toltam el magamtól egy centire . Levegőért kapkodtam .

- Hmm… ? – kérdezett vissza .

- Szerintem jók leszünk mi együtt. – hát ezt is jól kinyögtem.

- Jól meg gondoltad? –kérdezte kételkedve és kicsit engedett a szorításán .

- Szeretnék veled lenni . –mondtam határozottan .

- Aly . ott vannak a rajongók , az anyám , és az is hogy két hónap múlva a turnénak vége…nem lehetünk együtt minden nap .- hangja és az amit mondott kétejeket keltett bennem, de NEM én akarom őt.

- Justin ,megvédesz? –kérdeztem tőle komolyan majd kezeimet nyakából arcára húztam .

- Ahogy csak bírlak. - mondta határozottan .

- Akkor nem lesz semmi baj. – ujjammal arcát kezdtem simogatni mire ő kezét kezemre simította és ujjainkat össze fonta.

- Együtt? – kérdezte teljesen komolyan. De én csak egy határozottat bólintottam, majd megcsókoltam. Lábamat elengedte, amit óvatosan visszatettem a földre. Rögtön vissza csókolt. Csókja hálás volt és szerelmes. Gyengéd, de ugyan akkor sokat mondó.

Csak én vettem észre hogy ajtó nyílik lámpa fel ? Justin későn reagállt így időnk sem volt szétrebbenni.

- Bocsííííííííí ! –Usher ijedten csukta be az ajtót és amilyen gyorsan jött olyan gyorsan távozott is.

- Ez finom .- mondta Justin sóhajtva majd fejét az égnek emelte. Én viszont nem csak a lámpa fénye miatt emeltem kezeimet arcom elé és dőltem neki Justin mellkasára.

- Úr isten …- nyögtem bele mellkasába. Kínos vigyorral néztem rá fel kikukucskálva a kezeim elől de ő is ugyan így tett. Kerültük egymás pillantását, de aztán mégis össze akadtunk.

- Megyek beszélek vele mielőtt ideje korán elköpné anyuéknak. - vigyorgott majd nyomott egy rövid puszit a számra .

- Oké! Menj csak. –mondtam visszacsókolva majd mellkasánál fogva löktem rajta egy kicsit. Az a nagy vigyor ami arcára terült miközben hátrál leírhatatlan volt . Vagy inkább azt mondom leírhatatlanul boldog. Kacsintott még egyet aztán szél sebesen eltűnt a szobából.

Ott álltam a falnak dőlve ahol hagyott és bárhogy is próbáltam letörölni a rém ragasztott vigyorát nem ment . Akárhányszor megpróbáltam egyenes vonalba húzni, az mindig visszagörbült őrületesen nagy vigyorba. Akkor ezek szerint most hivatalosan is a barátnője vagyok .